A kettős állampolgárság hatása a magyar munkapiacra - A határon túl élő magyarok foglalkoztatásának és képzésének támogatása

A külhoni munkavállalók megjelenésének várható hatásai

Százezres nagyságrendű álláskereső megjelenése viszont már súlyos feszültségek kialakulásához vezethet. Kiszorító hatás indulna el; az új munkaerő megjelenése az állásban lévő, vagy munkát kereső hazai emberek elől venné el a kereseti lehetőséget. A munkanélküliség két okból is emelkedne:

• külhoni álláskeresők, akik nem találnak munkát,
  
• a munkapiacról "kiszorított" hazai munkaerő.
  

Ráfordítás és munkapiaci hatások

A fent vázolt helyzet évente 35-40 milliárd Ft többletigényt jelentene, amelyre a Munkaerő-piaci Alapnak nincs fedezete. A hiányzó forrást a munkanélküliség kezelésének fedezetét biztosító járulékok emelésével vagy költségvetési támogatással lehetne biztosítani.
Az országos munkanélküliségi ráta a 2003. évi átlagos 5,9%-os értékről 7,5%-ra emelkedhet a 25 ezer fős foglalkoztatás-bővülés ellenére, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya 57%-ról 56,5%-ra csökkenne.

Legfontosabb jogosultságok

A magyar állampolgárok munkavállalási engedély nélkül jogosultak munkavállalásra hazánkban.
Kizárólag magyar állampolgárok jogosultak fontos és bizalmas ügykezelői munkakörök, valamint vezetői megbízásban közszolgálati jogviszony betöltése. A magyar munkajog egyebekben nem tesz megkülönböztetést állampolgársági alapon.
A magyar állampolgárokat megillető legfontosabb jogosultságok:

• a munkaerő-piaci szervezet minden szolgáltatásának és támogatásának alanyai (pl. munkaerő-piaci képzésük támogatása),
  
• munkanélküliként nyilvántartásba vehetők, jogosulttá válhatnak a munkanélküli ellátásokra (pl. munkanélküli járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés),
  
• jogosultság a munkaadó részére adható támogatásokra (pl. foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások),
  
• jogosultság felnőttképzési normatív támogatásra (kizárólag magyar állampolgároknak adható).
  

Megoldás: a határon túl élő magyarok támogatása a szülőföldön

A foglalkoztatáspolitika szerves részét alkotó felnőttképzés terén a határon túli magyarok helyzetén, lehetőségein két irányban szándékozunk javítani; közalapítványok támogatásával, valamint jogalkotási tevékenységgel.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényünk eddig nem tette lehetővé, hogy a nem magyar állampolgárságú felnőttek munkaerő-piaci képzését támogassuk. A törvény módosításával az említett képzési programok elérhetők lesznek a határon túli magyarság számára is.
A hazai törvények lehetővé teszik a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának támogatását. Ennek keretében az elmúlt években jelentős összeget biztosítottunk a határon túl folyó szakképzés fejlesztésére. Lehetőség van a határon túl működő magyar vállalatok, szervezetek munkaerőigényének kielégítéséhez szükséges munkavállalók szakképzésének támogatására. Ennek keretében a képzés egy része Magyarországon is megvalósulhat munkatapasztalat szerzés céljából.
Magyarország vizsgálja egy, az EU előcsatlakozási alaphoz kapcsolódó pályázati tevékenységet segítő tanácsadói hálózat kialakítását. A fejlesztéssel foglalkozó rendszer segítséget nyújtana a pályázatokon való eredményes részvételben a magyarországi tapasztalatok átadásával.
Készülünk egy határon átnyúló foglalkoztatási együttműködés kialakítására. Ez az együttműködés segítene feltérképezni és kihasználni a különböző uniós támogatási lehetőségeket azon országok számára, amelyek még nem tagjai az EU-nak. Ennek kialakításában nagy szerepet játszanak a társadalmi és gazdasági kapcsolatok élénkítését célzó, határokon átnyúló nemzetközi jellegű foglalkoztatási paktumok is.
Az Új Kézfogás Közalapítvány számára rendelkezésre álló pénzeszközök növelésével emelni lehet a helyi vállalkozások részére nyújtható támogatásokat, főként a foglalkoztatás bővítéséhez nyújtható támogatásokat.

Az intézkedések várható eredménye

Ezek az intézkedések, támogatások hozzájárulhatnak a határon túli magyar közösségek megerősödéséhez, biztosítva ezzel a szülőföldön maradást, továbbá elősegítve az EU csatlakozáshoz való felkészülés hatékonyságának növelését.