Megjelent: 2 éve

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 24. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állampolgársági eljárás részletes szabályairól a Kormány a következő rendeletet alkotja:

Az állampolgársági kérelem

1. §
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott állampolgársági kérelmeket az e rendelet mellékleteiben megállapított nyomtatványon kell előterjeszteni:
a) a honosítási kérelmet - az Ápt. 4. § (3) és (3a) bekezdésére alapozott kérelem kivételével - az 1. számú mellékleten;
b) az Ápt. 5/A. § (1) bekezdésének a) pontja alapján tett nyilatkozatot a 2. számú mellékleten;
c) az Ápt. 5/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tett nyilatkozatot a 3. számú mellékleten;
d) az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot a 4. számú mellékleten;
e) az állampolgárság igazolása iránti kérelmet az 5. számú mellékleten;
f) az Ápt. 5/A. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot a 6. számú mellékleten;
g) az Ápt. 4. § (3) és (3a) bekezdésére alapozott honosítási és a visszahonosítási kérelmet a 10. számú mellékleten.

2. §
A 2. § a 224/2010. (VIII. 4.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 9. § (2) bekezdése alapján a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
(1) Az állampolgársági kérelem átvételekor a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vezetője, a konzuli tisztviselő, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője, továbbá az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező személyazonosságát és az Ápt. 4. § (3) és (3a) bekezdésére alapozott honosítási és a visszahonosítási kérelem esetében a magyar nyelvtudást ellenőrzi és ennek megtörténtét, illetve a kérelmező aláírásának hitelességét a kérelmen aláírásával igazolja.
(2) Az állampolgársági kérelem átvételekor a hiányosságokra és az azok pótlásának elmulasztásából származó következményekre fel kell hívni a kérelmező figyelmét.
2/A. §
Az Ápt. 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti elháríthatatlan akadály különösen akkor áll fenn, ha
a) a diplomáciai felülhitelesítés beszerzése - a konzuli tisztviselő állásfoglalása szerint - lehetetlen vagy bizonytalanul hosszú időt vesz igénybe, vagy
b) a diplomáciai felülhitelesítés beszerzése miatt a kérelmezőt súlyos joghátrány érhetné.

A honosítási és visszahonosítási kérelem

3. §
(1) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelemben feltüntetett adatokat a következő nyilvántartásokban ellenőrzi:
a) a magyarországi lakcímet, valamint a tartózkodás időtartamát és jogcímét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásban vagy a menekültügyi nyilvántartásban;
b) a magyarországi büntetlen előéletet és azt a tényt, hogy a kérelmező Magyarországon nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartásban.
(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.
(3) A kérelmező - az Ápt. 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdésére alapozott honosítást vagy a visszahonosítást kérelmező kivételével - köteles igazolni a lakhatásának és megélhetésének feltételeit.
(4) Az Ápt. 4. § (3) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez és a visszahonosítási kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, illetve felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokat.
(5) Az Ápt. 4. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjára alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor közölni kell a házastárs, a kiskorú gyermek, illetve az örökbefogadó magyar állampolgársága megállapításához szükséges adatokat. Az Ápt. 4. § (3a) bekezdésére alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor közölni kell a házastárs magyar állampolgársága megállapításához szükséges adatokat.
(5a) Az Ápt. 4. § (3a) bekezdésére alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor a kérelmező és a házastársa köteles nyilatkozni arról, hogy az Ápt. 4. § (3a) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott esetben legalább tíz éve, az Ápt. 4. § (3a) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott esetben legalább öt éve érvényes házasságban élnek.
(5b) Az Ápt. 4. § (3a) bekezdésére alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek az Ápt. 4. § (3a) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltételnek való megfelelését a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatával kell igazolni.
(6) Az Ápt. 4. § (1), (2) és (4) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez az Ápt. 4/A. § (2) bekezdésében meghatározott ok esetén mellékelni kell
a) a cselekvőképtelen kiskorú születési anyakönyvi kivonatát;
b) a cselekvőképtelen nagykorú személy gondnokság alá helyezését elrendelő határozatot;
c) az Ápt. 4/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozottan cselekvőképes személy (a továbbiakban: korlátozottan cselekvőképes) esetében,
ca) ha kiskorú, a születési anyakönyvi kivonatát,
cb) ha olyan személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta, a gondnokság alá helyezést elrendelő határozatot;
d) a nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget tanúsító bizonyítványt, oklevelet vagy az intézmény által kiadott igazolást;
e) a betegség jellege szerint illetékes egészségügyi szolgáltató igazolását az egészségi állapotról.
(6a) A 3. § (6a) bekezdését a 417/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 60/2017. (III. 20.) Korm. rendelet 3. § a) pontja.
(6b) Az Ápt. 4/A. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása során magyar tannyelvűnek kell tekinteni a részben magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményt is, ha a kérelmező magyar nyelvi tagozatú osztályban szerzett végzettséget.
(7) A honosítási és visszahonosítási kérelemhez a magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek egy darab arcfényképet kell csatolnia.
(8) A honosítási és a visszahonosítási kérelemhez a külföldön élő, tizennegyedik életévét betöltött kérelmezőnek egy darab arcfényképet kell csatolnia.
(9) A nagykorú kérelmező a honosítási és a visszahonosítási kérelemhez - az 1. § szerinti formanyomtatványon - saját kézzel írt önéletrajzot csatol.
(10) A honosítási és visszahonosítási kérelem benyújtása során a magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott - adatait a kérelmet felvevő felvételezi.
(11) Nem kell csatolni a honosítási vagy visszahonosítási kérelemhez az Ápt.-ben vagy az e kormányrendeletben meghatározott okiratot, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy
a) azt korábbi, az idegenrendészeti hatóság által lefolytatott eljárásban már csatolta, és kéri az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől, hogy az okiratot szerezze be, vagy
b) azt a szülője, nagyszülője, gyermeke, unokája, testvére, testvére gyermeke, testvére unokája (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) már csatolta a saját honosítási vagy visszahonosítási eljárásában, és kéri az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől, hogy az okiratot szerezze be.

3/A. §
A kérelmet átvevő a honosítási és visszahonosítási kérelemmel együtt felterjeszti a hazai anyakönyvezés kezdeményezéséhez szükséges iratokat.

4. §
(1) A 4. § (1) bekezdését a 26/2011. (III. 10.) Korm. rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.
(2) A köztársasági elnök döntése után a honosítási és a visszahonosítási okiratot vagy a kérelmet elutasító döntésről szóló értesítést a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy a konzulnak meg kell küldeni.
(3) Az eskü vagy fogadalom letételét követően a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv részére továbbítani kell a hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratokat.

Nyilatkozat

4/A. §
(1) Az Ápt. 5/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján tett nyilatkozathoz mellékelni kell a kérelmező szüleinek házassági és születési anyakönyvi kivonatát, közölni kell az anya magyar állampolgársága megállapításához szükséges adatokat.
(2) Az Ápt. 5/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett nyilatkozathoz a kérelmező szüleinek állampolgársága szerinti állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a kérelmező a születésével nem szerzett állampolgárságot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására abban az esetben kell csatolni, ha az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek nincs hivatalos tudomása arról, hogy a kérelmező a születésével nem szerzett állampolgárságot.

4/B. §
A kérelmet átvevő a nyilatkozattal együtt felterjeszti a hazai anyakönyvezés kezdeményezéséhez szükséges iratokat, valamint - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való felvételhez szükséges adatlapot.

Állampolgársági eskü és fogadalom

5. §
(1) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére az Ápt. 4. § (3) és (3a) bekezdése alapján honosított és a visszahonosított személyt a kérelem benyújtásakor vagy az Ápt. 16. § (3) bekezdése szerint általa megjelölt polgármester vagy magyar külképviselet vezetője, a más jogcímen honosított személyt a lakóhelye szerint illetékes polgármester, illetőleg külföldön a magyar külképviselet vezetője hívja fel, és gondoskodik az ünnepélyes eskü- vagy fogadalomtételről.
(2) Az eskü- vagy fogadalomtételről két példányban a 9. számú mellékletben meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv első példányát - az Ápt. 13. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül - meg kell küldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez, másodpéldányát irattárba kell helyezni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.
(3) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének tényét és időpontját a honosítási, visszahonosítási okiratra záradékként fel kell jegyezni, és az okiratot át kell adni a honosított, visszahonosított személynek.
(4)-(5) Az 5. § (4)-(5) bekezdését a 116/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

Lemondás a magyar állampolgárságról

6. §
(1) A magyar állampolgárságról való lemondást tartalmazó nyilatkozathoz a kérelmezőnek mellékelnie kell
a) A 6. § (1) bekezdés a) pontját a 417/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
b) a külföldi állampolgárság igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiadott bizonyítványt vagy olyan igazolást, mely a külföldi állampolgárság megszerzését valószínűsíti (ígérvény);
c) A 6. § (1) bekezdésének c) pontját a 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.
(2) A 6. § (2) bekezdését a 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.

7. §
A 7. §-t a 128/2003. (VIII. 19.) Korm. rendelet 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

8. §
(1) A lemondás elfogadásáról kiállított okiratot vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot az illetékes magyar konzulnak kell megküldeni, aki azt továbbítja a kérelmezőnek.
(2) Az okirat kézbesítése előtt a konzul köteles a kérelmező magyar állampolgárságát tanúsító okiratokat bevonni.
8/A. § A 8/A. §-t a 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe.
(1) Az Ápt. 8. §-ának (4) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell az ígérvényt kiadó állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a kérelmező az állampolgárságot nem szerezte meg, valamint a lemondás elfogadásáról kiadott okiratot.
(2) A 8/A. § (2) bekezdését a 116/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

A magyar állampolgárság visszavonása


8/B. §
A magyar állampolgárság visszavonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot értesíteni kell.

Az állampolgársági bizonyítvány és megkeresés

9. §
(1) A 9. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 116/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 8. §-a. A 9. § (1) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 46. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelemhez az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására kell a kérelmezőnek mellékelnie az Ápt. 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatok igazolására szolgáló okiratokat, így különösen a magyar hatóság által kiállított útlevelet, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, névváltoztatási vagy anyakönyvi okiratot.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti eljárás során ha a kérelmet a konzulnál nyújtották be, a kérelmező részére az értesítést, a hiánypótlási felhívást, továbbá a döntést a külpolitikáért felelős miniszter útján kell továbbítani, ha a kérelmezőnek nincs magyarországi kézbesítési megbízottja.

9/A. §
A kérelmet átvevő a kérelemmel együtt felterjeszti a hazai anyakönyvezés kezdeményezéséhez szükséges iratokat, valamint - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való felvételhez szükséges adatlapot.

10. §
Az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést az Ápt. 12. §-a szerinti szerv közvetlenül az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez küldi meg. Az Ápt. 12. §-a szerinti szervnek az Ápt. 14. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon túl a megkereséshez - ha azok a rendelkezésére állnak - meg kell küldenie az állampolgárság megállapításához szükséges okiratokat.

11. §
A 11. §-t a 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 340/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, a 26/2011. (III. 10.) Korm. rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.

Határozat

12. §
(1) A köztársasági elnök döntését a honosításról, a visszahonosításról és a lemondás elfogadásáról szóló okirat tartalmazza.
(2) Az állampolgársági eljárásban hozott határozat tartalmazza
a) a határozatot hozó szerv megnevezését, az ügy számát, a kérelmező nevét és lakóhelyét,
b) az állampolgársági ügyben hozott döntést, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást,
c) a döntés alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat és jogszabályi rendelkezéseket,
d) a határozat hozatalának helyét, idejét, aláírójának nevét, a határozatot hozó szerv bélyegzőlenyomatát.

Alkotmányos alapismeretek vizsga

13. §
(1) Az Ápt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgára a kérelmező az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél a jelentkezési lap kitöltésével személyesen vagy postai úton, valamint elektronikusan jelentkezhet.
(2) A vizsga megszervezése az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek a feladata, amely
a) A 13. § (2) bekezdésének a) pontját a 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.
b) megállapítja a vizsga időpontját;
c) megbízza a vizsgabizottság elnökét és két tagját.
d) A 13. § (2) bekezdésének d) pontját a 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.
e) A 13. § (2) bekezdésének e) pontját a 119/2005. (VI. 28.) Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
(3) A vizsgabizottság elnöke és tagja lehet
a) az a közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló személy, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, vagy okleveles közigazgatási menedzser, okleveles közigazgatási szakértő vagy igazgatásszervező, közigazgatás-szervezői képesítéssel rendelkezik;
b) az a felsőfokú képesítéssel rendelkező tanár, aki általános iskolában állampolgári ismeretek tantárgyat oktat.
(3a) A vizsgabizottság tagjait és a jegyzőkönyvvezetőt tiszteletdíj illeti meg. A vizsgabizottság elnökét a vizsgadíj 6%-a, a vizsgabizottság tagjait 3,5%-a, a jegyzőkönyvvezetőt 1,75%-a illeti meg vizsgázónként.
(4) A vizsgát a vizsgaszabályzat alapján kell megszervezni és lebonyolítani. A vizsgaszabályzatot, valamint a jelentkezési lap, a vizsganyilvántartó-könyv és a jegyzőkönyv mintáját, továbbá a vizsgakövetelményeket a 7. számú melléklet tartalmazza.
(5) A vizsgázó teljesítményét ,,megfelelt'', illetve ,,nem felelt meg'' minősítéssel kell értékelni. Az eredményes vizsgáról a vizsgázó részére igazolást kell kiadni. Az igazolás tartalmazza az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megnevezését, az ügyszámot, az ,,igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról'' megjelölést, a vizsgázó személyes adatait (nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét), a vizsga letételének tényét és minősítését, a vizsga napját, továbbá a vizsgabizottság tagjainak aláírását, valamint az igazolás kiállításának keltét és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv bélyegzőlenyomatát.
(5a) A 13. § (5a) bekezdését a 417/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 60/2017. (III. 20.) Korm. rendelet 3. § b) pontja.
(6) A vizsgáért a kérelmező díjat köteles fizetni, amely az állampolgársági ügyekben eljáró szervet illeti meg. A díj mértéke a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötven százaléka.
(7) Ha a vizsgadíjat olyan személy fizette be, aki a vizsgára nem kötelezett vagy az Ápt. 4/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a vizsga alól mentesül, az állampolgársági ügyben hozott határozat keltétől számított hat hónapon belül kérheti a vizsgadíj visszatérítését.
(8) A 13. § (8) bekezdését a 119/2005. (VI. 28.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 417/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja.

Névmódosítás

13/A. §
(1) A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel kell előterjeszteni.
(2) Az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés a) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - mellékelni kell a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta.
(2a) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti okmányt csatolni, ha az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által a kérelmező külföldi anyakönyvi kivonatáról készített fordítás záradékban tartalmazza a kérelmező családi nevének magyar írásmódú megfelelőjét, feltéve, hogy a családi névnek csak egyetlen magyar írásmódja lehetséges.
(2b) Az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés b)-d) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez nem kell mellékelni az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot vagy szakvéleményt.
(3) Az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés b) és c) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez - ha a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott feltételeknek a névmódosítási kérelem nem felel meg - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia vagy intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről.
(3a) Az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés d) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez - ha a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott feltételeknek a névmódosítási kérelem nem felel meg - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására a (2) bekezdés szerinti okiratot kell mellékelni.
(4) A névmódosítási kérelmet határozattal el kell utasítani, ha a honosított, illetőleg visszahonosított a névmódosításnak az Ápt. 20/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint e rendeletben megállapított feltételeit nem teljesítette, a szükséges okiratokat, szakvéleményeket nem csatolta. Ebben az esetben a honosított, illetőleg visszahonosított személy az általános szabályok szerint névváltoztatási kérelmet terjeszthet elő.
(5) A névmódosítási kérelemről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határoz.
(6) A 13/A. § (6) bekezdését a 417/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 149. §-a.

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv

13/B.§
A Kormány állampolgársági ügyekben eljáró szervként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. §
(1) Akit a magyar állampolgársági kötelékből 1947. szeptember 15-től 1990. május 2-ig eltelt időszak alatt bocsátottak el, továbbá, akinek magyar állampolgársága Németországba történt áttelepítéssel szűnt meg és visszahonosítási kérelme még elbírálásra nem került, annak a kérelmét az Ápt. 21. §-a szerint kell lezárni. A magyar állampolgárság megszerzésének időpontja a rendelet hatálybalépésének napja.
(2) Az Ápt. hatálybalépésekor még el nem bírált elbocsátási ügyekben a törvény 8. §-ának (2) bekezdése előírásai szerint kell eljárni.

15. §
E rendelet 1993. október 1. napján lép hatályba.

16. §
E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 340/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

17. §
E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha a fővárosi kormányhivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig a fővárosi kormányhivatal vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés... Teljes cikk

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának... Teljes cikk

2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk