A kirúgások miatt tüntettek a postások

A demonstráción Tusz Ferenc, a szakszervezet vezetője elmondta: a posta a jogszerűtlen rendkívüli elbocsátásokkal azért "fejezte le" a Kézbesítők Szakszervezetét, mert az a hatályos jogszabályok minden pontját számon akarta kérni a munkáltatón, és felemelte hangját a munkavállalók jogaiért.

A tüntetésen jelen voltak a Liga Szakszervezetek, a BKV szakszervezetei, a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége, a Magyarok Világszövetsége, és a Munkáspárt képviselői is.

A demonstráció végén Tusz Ferenc petíciót adott át a posta vezetőinek, amelyben a szakszervezet azt követeli, hogy vegyék vissza állásaikba a jogszerűtlenül elbocsátott dolgozókat, mivel a Magyar Posta szankciója eltúlzott, és az ügyben még jogerős bírósági ítélet sem született.

A Magyar Posta január elején mondott fel 29 munkavállalójának, jogellenes sztrájk szervezésére hivatkozva. A sztrájkot a Kézbesítők Szakszervezete hirdette meg, felhívására 2009. december 22-én mintegy 150, december 23-án pedig 100 kézbesítő nem vette fel a munkát annak ellenére, hogy a munkáltató több alkalommal is felhívta a figyelmet, hogy a sztrájknak nincs jogalapja. A kézbesítők akkor azért sztrájkoltak, hogy minden dolgozó egyszeri 100 ezer forintot kapjon a posta által értékesített ingatlanok bevételéből.

A Magyar Posta a kétnapos sztrájkot követően a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely december 28-i elsőfokú, nem jogerős határozatában megállapította, hogy a kézbesítők sztrájkja jogellenes volt. Az MTI megkeresésére Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője kijelentette: a munkáltató megalapozott döntést hozott az elbocsátott 29 munkavállaló ügyében. Az elbocsátás arányban állt az alkalmazottak által elkövetett jogsértés mértékével - tette hozzá.

Hangsúlyozta, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokú döntésében négy pontban is rámutatott, miért volt jogellenes a kézbesítők decemberi sztrájkja, és a Magyar Posta úgy véli, a bíróságnak mind a négy indoka igen megalapozott.