A korábban vártnál többen kapnak reálhozamot augusztusban

A szervezet pénteki közleménye ismerteti: a pénztárszövetség előzetes becslése korábban azzal számolt, hogy a 3,1 millió tag 25 százaléka, mintegy 750 ezer ember nem számíthat reálhozamra. A végleges kormányzati adatok szerint ez a szám 569.818 fő lett. Negatív reálhozamokkal így a Stabilitás számításai szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok 18,9 százalékának kell számolnia, ami a legnagyobb számban a 2006-2008-ban belépő tagokat érinti.

A reálhozamokkal kapcsolatban Borza Gábor, a pénztárszövetség alelnöke a közleményben kiemelte: a magánpénztári rendszerrel minden tag jól járt, hiszen a rendszer nélkül most senki nem számíthatna semmilyen reálhozamra, lévén az állami rendszer csak a nyugdíjak reálértékének megőrzését biztosítja. Nem véletlen, hogy 1998-ban közel 2 millióan önként választották a belépést a magánpénztárakba - jegyezte meg.

Az alelnök rámutatott: a pénztári átlagos reálteljesítmények csak hosszú időtávon (15-20 év) értelmezhetőek, a pénztárak indulása óta viszont alig 13 év telt el. Ennek ellenére a lehetséges időintervallumok többségében az egyedi pénztári portfóliók pozitív reálhozamot értek el.

A 2008. évi világgazdasági válság és a törvény által 2009. január 1-jétől kötelezően előírt választható portfóliós rendszerre történő áttérés együttesen azonban azt is eredményezte, hogy a magasabb kockázatvállalással jellemzett portfóliók (kiegyensúlyozott, növekedési) esetében, és a 2006-tól kezdődő pénztártagság esetében a reálteljesítmények a 2006-2010. közötti 5 éves időszakokban negatívak is lehettek - mutatott rá.

Az alelnök közölte azt is: a reálhozam, azaz a hozamgarantált tőke feletti összeg minden pénztártag esetében más és más, mivel sok tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete, a befizetett tagdíj nagysága, a tagdíjbefizetés rendszeressége, a pénztár- és portfólióváltások időpontja (az eltérő befektetési politikák, így hozamok miatt), az adott pénztári portfóliók teljesítménye, hozama az elszámolás fordulónapjáig, az infláció időbeli alakulása (a befizetések eltérő alakulása miatt az infláció hatása is más és más lesz).

Borza Gábor a közleményben hangsúlyozta: a magánpénztárak mindenkor a szigorú állami előírásoknak megfelelően fektették be a tagdíjakat, s választott vagyon- és letétkezelők munkáját szintén szigorú előírások szabályozzák.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pénteken délelőtt a Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alap előzetes adatai alapján bejelentette: a tb rendszerbe visszalépő tagok átlagosan 76.030 - összességében 233 milliárd - forintot kapnak, amiben a reálhozam mellett benne van a tagdíj-kiegészítés is.

A 3.020.778 tb rendszerbe visszalépő tagból 2.450.960 ember kap reálhozamot, 569.818 volt tag azonban a miniszterelnöki megbízott szerint nemcsak kifizetésre nem számíthat, hanem sokuknál még a befizetés értéke is csökkent. "Tehát mondhatjuk azt, hogy 569.818 fő reálhozamát eltőzsdézték" - jelentette ki Selmeczi Gabriella.

A miniszterelnöki megbízott ismertette továbbá, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), amelynek egyik kiemelt feladata, hogy a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását, illetve azokat a szerződéseket megvizsgálja, amelyeket vagyonkezelésre kötöttek, elkezdte a magánnyugdíjpénztárak működésének átvilágítását, s helyszíni vizsgálatokra is sor kerül szeptemberben.