A kormányhoz fordul az EP petíciós bizottsága a korhatár előtti nyugdíjak ügyében
Az Európai Parlament petíciós bizottsága tovább foglalkozik azokkal a magyar beadványokkal, amelyekkel a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt fordultak a testülethez többek között érdekvédelmi szervezetek.
A bizottság jelenlegi álláspontja ugyanis az, hogy jogilag tehetetlen, egyetlen uniós tagállamnak sem írhatja elő, hogyan alakítsa át társadalombiztosítási vagy nyugdíjrendszerét.
"Jogilag nem tudunk tenni semmit" - állapította meg a bizottság képviselője, aki a beadványok készítőinek azt javasolta, hogy azzal a kérdéssel, hogy történt-e jogellenes diszkrimináció, forduljanak az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Az egyik beadványt jegyző Kuti László, a saját elmondása szerint tízezer tagot számláló Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete elnöke azt hangoztatta, hogy a bizottság véleményével elvileg egyetért ugyan, de az ő beadványuk nem erre vonatkozik. Ők ugyanis amiatt fordultak Brüsszelhez, mert a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése nemcsak azokra vonatkozik, akik ezt követően mennének nyugdíjba, hanem azokra is, akik korábban így szereztek jogosultságot nyugdíjellátásra.
"El kell-e viselnem, hogy ha vettem egy kiló kenyeret, akkor másnap hoznak egy rendeletet, amivel kimondják, hogy a kenyér nem az enyém, vagy hogy nem kenhetem meg vajjal, csak zsírral vagy lekvárral" - érzékeltette helyzetét a petíció benyújtója, aki azt is sérelmezte, hogy a kormány a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteivel nem egyeztetett, csak az aktív munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel.
"Úgy gondoljuk, hogy ez mindenféleképpen európai uniós normát sért" - szögezte le Kuti.
Emiatt fordult az EP-hez Katus Károly nyugalmazott rendőr alezredes, korábbi határőr is. Ő abban bízik, hogy "ha otthon nem áll vele szóba senki", sem a volt parancsnokai, sem a törvényhozás, sem a bíróságok, akkor majd Brüsszelben bebizonyosodik, hogy nem lehet visszamenőlegesen törvénykezni. Katus azt a kérdést is megfogalmazta, vajon a döntéshozók tisztában vannak-e azzal, hogy azok közül, akik korábban korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba, hányan érik meg a 65 éves kort. A statisztika ugyanis Katus szerint azt mutatja, hogy többségük ennél jóval korábban meghal. A nyugalmazott alezredes azt is szóvá tette, hogy vajon megengedhető-e, hogy 65 éves tűzoltó mentsen például életeket, vagy 65 éves határőr védje az unió külső határait az egyre növekvő migrációs nyomás közepette.
Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a kormány négy uniós alapelvet is megsértett a rendelkezéssel, köztük a visszamenőleges törvénykezés tilalmát, a jogbiztonság elvét, mert bármikor megvonható és csökkenthető juttatássá alakította a korábbi nyugdíjakat. Emellett a szocialista képviselő szerint kifogásolható, hogy az érintettek semmilyen jogorvoslati lehetőséggel nem élhettek, ezért a strasbourgi emberi jogi bírósághoz sem juthatnak el. A politikus emellett az emberi jogok megsértésének nevezte, hogy "ezeket az embereket megpróbálták kriminalizálni a magyar médiában".
A szintén szocialista EP-képviselő Göncz Kinga is a jogorvoslati lehetőség hiányát sérelmezte, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett nyugdíjasoknak alig több mint egy hónapjuk volt felkészülni a változásra, a bírák nyugdíjazásának ügyében pedig hasonló ok is szerepelt az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletében. Göncz annak a véleményének is hangot adott, hogy a nyugdíjat magántulajdonnak kell tekinteni, és annak megfelelő jogi védelem is illeti meg.
Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő szerint az ügy szakmai köntösbe bujtatott politikai vita, amely egy politikai hecckampány része. Bagó úgy vélekedett, hogy a petíciót beadó érdekvédelmi szervezetek nem reprezentatívak, és szereptévesztésben vannak, mert a petíciós bizottság nem fellebbviteli fórum. A fideszes politikus elmondta: egyetért a bizottsággal, ebben az ügyben az EU-nak nincs hatásköre vizsgálódni, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. A petíció benyújtóinak ő is azt javasolta, hogy forduljanak az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Június közepétől több mint 1,9 millióan kapnak adószámla-értesítőt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), érdemes mielőbb rendezni a... Teljes cikk
A cég a történtek kivizsgálása és a hasonló esetek megelőzése érdekében minden szükséges lépést megtesz. Teljes cikk
Így jattolnak a magyarok a vendéglátósok szerint. Teljes cikk
- Miért a nyugdíjasokon spórol a kormány? 1 hete
- Csökkentheti-e a segély, a gyed vagy a gyes a nyugdíjat? Itt a válasz 2 hete
- 800 ezer magyar nyugdíjas a létminimum alatt él 2 hete
- Az öregségi nyugdíjban részesülők teljes ellátásának átlag- és mediánösszege - grafikon 3 hete
- Felszólították a németeket: dolgozzanak többet és hatékonyabban 3 hete
- Csökken a népesség, nő a nyomás - sokan későn kezdenek el a nyugdíjra félretenni 3 hete
- Külföldi nyugdíj: mit kell tenni annak, aki külföldön is szerzett nyugdíjjogosultságot 3 hete
- Veszélyes tendencia: nőtt a fiatal munkanélküliek aránya az EU-ban 3 hete
- Milliókat érhet a jó időzítés a nők kedvezményes nyugdíjánál 4 hete
- Elindult az ÉVOSZ fenntarthatósági tagozata 1 hónapja
- Hol keresnek a legtöbbet? - íme az európai átlagfizetések 1 hónapja