A legtöbb dolgozójára kiterjeszti az AI-s gyorsképzési követelményt a bankcég

Az amerikai Citi bankcég a legtöbb alkalmazottjától megköveteli, hogy részt vegyen a mesterséges intelligencia gyorsképzésén, annak érdekében, hogy javítsa a vállalat technológiai jártasságát – írta Tim Ryan, a Citi technológiai és üzleti fejlesztési vezetője egy LinkedIn-bejegyzésben a múlt héten, számolt be róla a HR Dive.

Egyre több munkáltató alkalmazza vagy legalábbis engedélyezi a mesterséges intelligencia használatát, de viszonylag kevesen kínálnak mesterséges intelligencia képzést a munkavállalóknak, derül ki a BambooHR júliusi jelentéséből. Az ilyen képzések iránti igény várhatóan növekedni fog az elkövetkező öt évben, mivel a technológia egyre nagyobb hatással van a karrierfejlődésre.

A MIT Sloan School of Management szerint a prompting, vagyis a prompt engineering kulcsfontosságú a generatív AI hasznosságának kiaknázásához. Az egyetem három stratégiát kínál a hatékonyabb promptok fejlesztéséhez: kontextus biztosítása, konkrétabb információk megadása és a korábbi promptokra építve a bemenetek beszélgetésszerű kezelése. A felhasználóknak azonban figyelniük kell a technológia korlátaira és lehetséges káros hatásaira is, beleértve a tényszerű pontatlanságokat és a lehetséges elfogultságokat – közölte a MIT.

A mesterséges intelligencia máris elkezdte átalakítani a munkaköri leírásokat. A hónap elején az Indeed közzétette jelentését, amelyből kiderül, hogy a megkérdezett technológiai dolgozók 37%-ának átalakították vagy átszervezték a munkakörét a generatív mesterséges intelligencia bevezetése miatt. A válaszadók több mint fele teljesen új munkakörbe került. A megállapítások mind a pályakezdő, mind a régóta alkalmazott munkavállalókra vonatkoznak – állítják az Indeed kutatói.

Az SHRM legújabb elemzése szerint az összes amerikai munkahely mintegy 15%-a hajlamos a jövőbeli automatizálásra, mivel a hozzájuk kapcsolódó feladatok legalább fele már automatizált – bár a munkahelyek elvesztésének tényleges kockázata a körülményektől függően változik. Például a feladatoknak lehetnek „nem technikai” akadályai az automatizálásnak, például szabályozási vagy jogi követelmények, költségakadályok vagy ügyfélpreferenciák formájában.

A munkáltatóknak tisztában kell lenniük az AI korlátaival is, különösen a termelékenység növelésére való képességét, valamint az AI bevezetésének a munkavállalók mentális egészségére gyakorolt káros hatásaival kapcsolatban.

HR Dive