A magyarok többsége élethosszig tartó tanulással készül a jövő kihívásaira

A magyarok élen járnak a hosszú élet iránti vágyakozásban, ugyanakkor az erre való felkészültség terén komoly kihívásokkal küzdenek – derül ki az NN 11 országra, köztük Magyarországra is kiterjedő „Longevity” kutatásából*. A felmérés szerint a magyarok 44%-a vágyik hosszú életre – ezzel az eredménnyel a spanyolokkal, románokkal és görögökkel együtt a sor elején vagyunk –, ám az ezzel járó kihívásokra a megkérdezettek alig 38%-a érzi magát felkészültnek. Ebben a tekintetében Japánt és Törökországot megelőzve hátulról a harmadik helyen állunk. 

A hosszú életre való felkészültséget az emberek elsősorban olyan tényezőkben mérik, mint a jóllét, az egészség, és az anyagi biztonság. Tíz fokozatú skálán átlagosan 5,5 pontig elégedettek a magyarok a saját életükkel, míg a 11 ország átlaga 6-os.

Alkalmazkodásban már jók vagyunk
A nehézségekkel, kihívásokkal teli élet egyfajta rugalmasságot igényel, a magyarok pedig abszolút felveszik ebben a versenyt a többi nációval. A válaszadók 73%-a számol azzal, hogy az élet tele van változással és – ami legalább ennyire fontos – ettől többnyire nem is ódzkodunk.

A legtöbben nem is tétlenkednek, hanem igyekeznek felkészülni ezekre a változásokra az élethosszig tartó tanulással, és a készségeik fejlesztésével. A megkérdezettek 85%-a tartja magát kíváncsinak és szívesen tanul új dolgokat, 76% gondolja úgy, hogy évről évre több ismeretre tesz szert. Az e téren jellemző céltudatossággal a többség (59%) az elmúlt három évben aktívan fektetett be szakmai fejlesztésébe.

Sőt, nagyobb azok aránya, akik a hagyományos tanulás-munka-nyugdíj formula helyett nyitottak egy alternatív, többlépcsős életmódra. Ennek lényege, hogy a jelenleg várható 20 évnyi nyugdíjas időszak terhére kitoljuk az aktív időszakot, és nagyobb szüneteket iktatunk be a karrierünk során. A felmérés szerint a magyarok 39%-a nyitott erre a többlépcsős életmódra, míg 34% a hagyományos modell mellett elkötelezett.

A nemzetközi átlag ennek épp fordítottja (35% a 39%-kal szemben).

Stressz, szorongás és pénzügyi nehézségek

Míg rugalmasság tekintetében jól állunk, mentális jóllét terén akadnak gondok. A válaszadók közel fele (48%) tapasztal magasfokú stresszt alkalmanként vagy gyakrabban. 13%-uk számolt be szorongásról, 5,4% pedig már hiányzott a munkából kiégés vagy depresszió miatt a felmérést megelőző négy hétben.

A magas stressz-szint nem is meglepő, ha a magyarok anyagi helyzetére is vetünk egy pillantást: a felmérésben résztvevők harmada tartja küzdelmesnek a megélhetést, 18%-nak volt már szüksége baráti vagy családi anyagi segítségre, 59% pedig úgy érzi, az elmúlt egy évben romlott pénzügyi helyzete.

„A jelenlegi bizonytalan körülmények között a stabilitás visszaszerzése a legfontosabb célja az embereknek tapasztalataink szerint. Ebben jelenleg két fő trendet látunk: az euróalapú megtakarítási termékeket és az egészségük védelmét szolgáló megoldásokat keresik leginkább az ügyfelek. Ezen a téren az NN Biztosítónál több fontos újítást is bevezettünk, például elindítottunk euróalapú nyugdíjbiztosítási termékünket is, amely nem csak a nyugdíjas évek, de kiegészítő eleme révén – a rövid és középtávú anyagi célok terén is fontos segítséget nyújt” – hívta fel a figyelmet Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Belátható kihívások

Az anyagi öngondoskodás szélesebb körű elterjedése hozzájárulhat a hosszú életre való felkészültség javításához is. A Longevity-kutatás készítői létrehoztak egy négy szegmensen – pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés, produktivitás, vitalitás és a változásokra való hajlam – alapuló mutatót is, ez a Longevity-pontszám (Longevity score). Magyarország 55-ös értékelést kapott, míg a 11 vizsgált ország átlagos osztályzata 57. A két évvel korábbi, 2021-es kutatás eredményeihez képest nincs szembetűnő változás: bár a magyar válaszadók a pénzügyi helyzetüket kissé rosszabbul ítélik meg, de bizakodásra ad okot, hogy az alkalmazkodási képességben fejlődést mutatunk.