A minimálbér eltörlésével növelnék a foglalkoztatást

Az átfogó javaslatot nem felkérésre, hanem saját elhatározásból készítették, de megtisztelné őket, ha a szakmai közvélemény és a politika felfigyelne erre, és hasznosítaná - válaszolták kérdésre a cég képviselői.

Az ezer milliárd forint tehercsökkentésből 705 milliárd forint a munkáltatók által a foglakoztatás során fizetett járulék csökkentése lenne, 275 milliárd forint szja-csökkenés a bruttó bérek nettó értékét növelné, illetve 20 milliárd forinttal csökkenne a munkavállalók által fizetett járulék.

A finanszírozásból 700 milliárd forint jutna az állami kiadások csökkentésére, 300 milliárd forint pedig az adó- és járulékszigorításra.

Javasolják egyebek között a minimálbér és a bérminimum eltörlését, a minimális járulék alkalmazását, illetve az alacsony jövedelműek szja-mentességének, illetve az eva és az ekho megszüntetését. Nem javasolják az egykulcsos szja alkalmazását.

A javaslat szerint a nettó jövedelmek a legalacsonyabb jövedelműeknél 10 százalékkal csökkennének, a 270 ezer forintos bruttó keresetnél viszont 25 százalékkal emelkednének, és még a 700 ezer forintos bruttó bérnél is 10 százalék volna a nettó kereset javulása. Összességében a javaslat szerint mintegy 3 millió adófizetőnél 20 százalékkal emelkedne a nettó jövedelem.

A tanulmány szerzői szerint 100 forintnyi bér kifizetése az átlagbérnél jelenleg 120-140 forintos adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár együtt. Javaslatuk szerint ez a plusz adó- és járulékfizetési kötelezettség az átlagkeresetnél - 100 forintnyi keresethez viszonyítva - 70 forintra csökkenne.

Az állami kiadások csökkentésénél egyrészt az állami alkalmazottak bérének fixen tartását javasolják két évre. Ez szerintük nem jelentene nettó jövedelemcsökkenést, mert az átlagkeresetűeknél a nettó bér eleve 20 százalékkal emelkedne.

A javaslat csökkentené a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat, adókedvezményeket is az EU 15-ök szintjére, amely kevesebb, mint a fele a magyarországinak. A nyugdíjak emelésénél a svájci indexálás helyett az inflációkövetést tartják indokoltnak. Szerintük a nyugdíjasok mint szavazók ugyan fontosak lehetnek a politikának, de ez nem indokolja kivételes gazdasági bánásmódjukat.

A javaslat a családtámogatásokat is változtatná, így például a családi pótlékot munkavállalási feltételekhez kötné, illetve ahhoz, hogy a gyermekeket járassák iskolába. Bizonyos jövedelemhatárokat is alkalmaznának a családi pótléknál. Szigorítanák a munkanélkülieknek, inaktívaknak fizetett juttatásokat, javítanák a munkaerő-piaci programok hatékonyságát.

A szerzők elfogadhatatlannak tartják, hogy igen sokan a valóságosnál alacsonyabb jövedelmet vallanak be, és ez után olyan egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetnek, amely távolról sem fedezi az általuk igénybe vett szolgáltatásokat. Ezért szükségesnek tartják, hogy mindenki fizessen egy minimális egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot. A szerzők szerint a javasolt változásokkal beindítható a gazdaság motorja.