A minimálbér eltörlésével növelnék a foglalkoztatást
Ezer milliárd forinttal csökkentené az Oriens pénzügyi tanácsadó cég által kidolgozott átfogó javaslat a foglalkoztatás költségeit, ehhez a forrást az állami kiadások mérséklésével, bizonyos adó- és járulékfizetési szigorításokkal biztosítanák - áll a szerzők tanulmányában.
Az átfogó javaslatot nem felkérésre, hanem saját elhatározásból készítették, de megtisztelné őket, ha a szakmai közvélemény és a politika felfigyelne erre, és hasznosítaná - válaszolták kérdésre a cég képviselői.
Az ezer milliárd forint tehercsökkentésből 705 milliárd forint a munkáltatók által a foglakoztatás során fizetett járulék csökkentése lenne, 275 milliárd forint szja-csökkenés a bruttó bérek nettó értékét növelné, illetve 20 milliárd forinttal csökkenne a munkavállalók által fizetett járulék.
A finanszírozásból 700 milliárd forint jutna az állami kiadások csökkentésére, 300 milliárd forint pedig az adó- és járulékszigorításra.
Javasolják egyebek között a minimálbér és a bérminimum eltörlését, a minimális járulék alkalmazását, illetve az alacsony jövedelműek szja-mentességének, illetve az eva és az ekho megszüntetését. Nem javasolják az egykulcsos szja alkalmazását.
A javaslat szerint a nettó jövedelmek a legalacsonyabb jövedelműeknél 10 százalékkal csökkennének, a 270 ezer forintos bruttó keresetnél viszont 25 százalékkal emelkednének, és még a 700 ezer forintos bruttó bérnél is 10 százalék volna a nettó kereset javulása. Összességében a javaslat szerint mintegy 3 millió adófizetőnél 20 százalékkal emelkedne a nettó jövedelem.
A tanulmány szerzői szerint 100 forintnyi bér kifizetése az átlagbérnél jelenleg 120-140 forintos adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár együtt. Javaslatuk szerint ez a plusz adó- és járulékfizetési kötelezettség az átlagkeresetnél - 100 forintnyi keresethez viszonyítva - 70 forintra csökkenne.
Az állami kiadások csökkentésénél egyrészt az állami alkalmazottak bérének fixen tartását javasolják két évre. Ez szerintük nem jelentene nettó jövedelemcsökkenést, mert az átlagkeresetűeknél a nettó bér eleve 20 százalékkal emelkedne.
A javaslat csökkentené a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat, adókedvezményeket is az EU 15-ök szintjére, amely kevesebb, mint a fele a magyarországinak. A nyugdíjak emelésénél a svájci indexálás helyett az inflációkövetést tartják indokoltnak. Szerintük a nyugdíjasok mint szavazók ugyan fontosak lehetnek a politikának, de ez nem indokolja kivételes gazdasági bánásmódjukat.
A javaslat a családtámogatásokat is változtatná, így például a családi pótlékot munkavállalási feltételekhez kötné, illetve ahhoz, hogy a gyermekeket járassák iskolába. Bizonyos jövedelemhatárokat is alkalmaznának a családi pótléknál. Szigorítanák a munkanélkülieknek, inaktívaknak fizetett juttatásokat, javítanák a munkaerő-piaci programok hatékonyságát.
A szerzők elfogadhatatlannak tartják, hogy igen sokan a valóságosnál alacsonyabb jövedelmet vallanak be, és ez után olyan egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetnek, amely távolról sem fedezi az általuk igénybe vett szolgáltatásokat. Ezért szükségesnek tartják, hogy mindenki fizessen egy minimális egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot. A szerzők szerint a javasolt változásokkal beindítható a gazdaság motorja.
Az ezer milliárd forint tehercsökkentésből 705 milliárd forint a munkáltatók által a foglakoztatás során fizetett járulék csökkentése lenne, 275 milliárd forint szja-csökkenés a bruttó bérek nettó értékét növelné, illetve 20 milliárd forinttal csökkenne a munkavállalók által fizetett járulék.
A finanszírozásból 700 milliárd forint jutna az állami kiadások csökkentésére, 300 milliárd forint pedig az adó- és járulékszigorításra.
Javasolják egyebek között a minimálbér és a bérminimum eltörlését, a minimális járulék alkalmazását, illetve az alacsony jövedelműek szja-mentességének, illetve az eva és az ekho megszüntetését. Nem javasolják az egykulcsos szja alkalmazását.
A javaslat szerint a nettó jövedelmek a legalacsonyabb jövedelműeknél 10 százalékkal csökkennének, a 270 ezer forintos bruttó keresetnél viszont 25 százalékkal emelkednének, és még a 700 ezer forintos bruttó bérnél is 10 százalék volna a nettó kereset javulása. Összességében a javaslat szerint mintegy 3 millió adófizetőnél 20 százalékkal emelkedne a nettó jövedelem.
A tanulmány szerzői szerint 100 forintnyi bér kifizetése az átlagbérnél jelenleg 120-140 forintos adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár együtt. Javaslatuk szerint ez a plusz adó- és járulékfizetési kötelezettség az átlagkeresetnél - 100 forintnyi keresethez viszonyítva - 70 forintra csökkenne.
Az állami kiadások csökkentésénél egyrészt az állami alkalmazottak bérének fixen tartását javasolják két évre. Ez szerintük nem jelentene nettó jövedelemcsökkenést, mert az átlagkeresetűeknél a nettó bér eleve 20 százalékkal emelkedne.
A javaslat csökkentené a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat, adókedvezményeket is az EU 15-ök szintjére, amely kevesebb, mint a fele a magyarországinak. A nyugdíjak emelésénél a svájci indexálás helyett az inflációkövetést tartják indokoltnak. Szerintük a nyugdíjasok mint szavazók ugyan fontosak lehetnek a politikának, de ez nem indokolja kivételes gazdasági bánásmódjukat.
A javaslat a családtámogatásokat is változtatná, így például a családi pótlékot munkavállalási feltételekhez kötné, illetve ahhoz, hogy a gyermekeket járassák iskolába. Bizonyos jövedelemhatárokat is alkalmaznának a családi pótléknál. Szigorítanák a munkanélkülieknek, inaktívaknak fizetett juttatásokat, javítanák a munkaerő-piaci programok hatékonyságát.
A szerzők elfogadhatatlannak tartják, hogy igen sokan a valóságosnál alacsonyabb jövedelmet vallanak be, és ez után olyan egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetnek, amely távolról sem fedezi az általuk igénybe vett szolgáltatásokat. Ezért szükségesnek tartják, hogy mindenki fizessen egy minimális egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot. A szerzők szerint a javasolt változásokkal beindítható a gazdaság motorja.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Új szervezeti struktúrát vezet be a nemzetközi Generali Csoport
A nemeztközi Generali Csoport június 1-jétől átalakítja szervezeti struktúráját a biztosításra és a vagyonkezelésre összpontosítva - írja a... Teljes cikk
Méltatlan elbocsátás zajlik a Teslánál: többen a biztonságiaktól tudták meg, hogy felmondtak nekik
Egyes gyári alkalmazottak csak akkor vették észre, hogy elbocsátották őket, amikor nem működött a belépőkártyájuk és a biztonsági őrök... Teljes cikk
A vendégmunkások nem létező jogai, avagy mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk?
A sopronkövesdi Autoliv-gyárban folyó sztrájk arra is felhívja a figyelmet, hogy a főleg kölcsönzött státuszban foglalkoztatott vendégmunkások... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 3 hete
- Külföldi munka 3 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 3 hete
- Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 3 hete
- A kiküldetés a legelőnyösebb, avagy fontos tájékozódni a külföldi munkavállalás lehetőségeiről 3 hete
- Czomba Sándor: Még soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők létszáma 4 hete
- A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban 1 hónapja
- Kell-e TB járulékot fizetnem, ha D minősítéssel százalékoltak le? 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja