A mozgás szabadsága az EU egyik alappillére
A személyek szabad mozgása az Európai Unió egyik alappillére, de a szabad mozgás önmagában senkit sem jogosít fel a tagállamok társadalombiztosítási rendszerei közötti szabad vándorlásra - jelentette ki pénteken kampánykörútjának utrechti állomásán, Hollandiában Jean-Claude Juncker, az Európai Néppárt jelöltje az Európai Bizottság élére.
"Az áruk és szolgáltatások, valamint a tőke szabad mozgása elképzelhetetlen a személyek szabad mozgása nélkül" - magyarázta a keresztényszociális politikus, a néppárt csúcsjelöltje, majd hozzátette: ez az uniós szerződés szellemisége.
"A társadalombiztosítási csalásra a mozgás szabadsága nem vonatkozik" - szögezte le ugyanakkor a konzervatív jelölt Hollandiában, amely egyike azoknak az országoknak, ahol főleg a bulvársajtó beszámolóinak hatására a közvélemény és a politikai elit jelentős része az ország szociális rendszerére leselkedő potenciális fenyegetésként tekint az unió keleti részéből érkezőkre, annak dacára, hogy a külföldi munkavállalók minden kimutatás szerint nettó befizetői a rendszernek, többet fizetnek be, mint amennyit kivesznek.
Az Európai Unió szerepéről - a jelölt kampánystábjának tájékoztatása szerint - Jean-Claude Juncker Utrechtben úgy fogalmazott: hogy az unió a megfelelő szint a nagy, határokon átnyúló problémák megoldására, amilyen a többi között a klímaváltozás, vagy az egységes fellépés a gazdasági válság ellen.
"Az EU ezen a szinten tud valódi hozzáadott értéket képviselni" - hangoztatta a csúcsjelölt, aki szerint az EU-nak nem szabad elvesznie az apró dolgokban. Egyúttal azt is közölte: célja a bürokrácia csökkentése, hogy a vállalkozások, mindenekelőtt a start-upok és a kis- és közepes vállalatok szabályozói terhei csökkenjenek. Emellett kiemelte még a digitális közös piac megteremtésének fontosságát, amely vélekedése szerint önmagában 250 milliárd euróval növelhetné az Európai Unió bruttó hazai termékét, igaz, a közleményből nem derül ki egyértelműen, hogy ezt a növekedést Juncker milyen időtávon tartja reálisnak.
A néppárttal a felmérések szerint fej-fej mellett álló európai szocialisták Martin Schulzot, az EP jelenlegi elnökét indítják. A liberálisok jelöltje mostani frakcióvezetőjük, a volt belga kormányfő, Guy Verhofstadt. A zöldek a német Ska Kellert és a francia José Bovét nevezték meg jelöltjükként, a radikális baloldal pedig a görög mentőprogram és a megszorítások esküdt ellenségét, a Sziriza vezérét, Alexisz Cipraszt állította rajthoz.
"A társadalombiztosítási csalásra a mozgás szabadsága nem vonatkozik" - szögezte le ugyanakkor a konzervatív jelölt Hollandiában, amely egyike azoknak az országoknak, ahol főleg a bulvársajtó beszámolóinak hatására a közvélemény és a politikai elit jelentős része az ország szociális rendszerére leselkedő potenciális fenyegetésként tekint az unió keleti részéből érkezőkre, annak dacára, hogy a külföldi munkavállalók minden kimutatás szerint nettó befizetői a rendszernek, többet fizetnek be, mint amennyit kivesznek.
Az Európai Unió szerepéről - a jelölt kampánystábjának tájékoztatása szerint - Jean-Claude Juncker Utrechtben úgy fogalmazott: hogy az unió a megfelelő szint a nagy, határokon átnyúló problémák megoldására, amilyen a többi között a klímaváltozás, vagy az egységes fellépés a gazdasági válság ellen.
"Az EU ezen a szinten tud valódi hozzáadott értéket képviselni" - hangoztatta a csúcsjelölt, aki szerint az EU-nak nem szabad elvesznie az apró dolgokban. Egyúttal azt is közölte: célja a bürokrácia csökkentése, hogy a vállalkozások, mindenekelőtt a start-upok és a kis- és közepes vállalatok szabályozói terhei csökkenjenek. Emellett kiemelte még a digitális közös piac megteremtésének fontosságát, amely vélekedése szerint önmagában 250 milliárd euróval növelhetné az Európai Unió bruttó hazai termékét, igaz, a közleményből nem derül ki egyértelműen, hogy ezt a növekedést Juncker milyen időtávon tartja reálisnak.
A néppárttal a felmérések szerint fej-fej mellett álló európai szocialisták Martin Schulzot, az EP jelenlegi elnökét indítják. A liberálisok jelöltje mostani frakcióvezetőjük, a volt belga kormányfő, Guy Verhofstadt. A zöldek a német Ska Kellert és a francia José Bovét nevezték meg jelöltjükként, a radikális baloldal pedig a görög mentőprogram és a megszorítások esküdt ellenségét, a Sziriza vezérét, Alexisz Cipraszt állította rajthoz.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon