A Ratkó-örökséget még a svéd modell sem tudná kezelni
A Tárki által szervezett könyvbemutatón szakértők arra keresték a választ, hogy mennyire alkalmas Magyarország az úgynevezett egyéni számlás öregségi nyugdíjrendszer (NDC), más néven a svéd-modell bevezetésére - olvasható a Napi Gazdaságban.
A pénzügyi fenntarthatóság problémája miatt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a névleges egyéni számlás (NDC) rendszer - közismertebb nevén svéd modell - iránt más alternatívákkal szemben. A modell előnye, hogy biztosítja a járulékbefizetések teljes átláthatóságát, a fizetőképességet és a pénzügyi fenntarthatóságot. A svéd nyugdíjrendszer a válság idején a kedvezőtlen piaci folyamatokkal szemben is stabilabbnak mutatkozott - állítja a Világbank támogatásával nemrégiben megjelent tanulmánykötet, amely a 1990-es évek közepétől több országban bevezetett rendszer működését vizsgálta.
A tanulmánykötet a rendszert régóta alkalmazók, vagyis Olaszország, Lettország, Lengyelország és Svédország példáján keresztül elemzi, de a szerzők olyan országokat is vizsgáltak, amelyek az utóbbi időben az NDC-rendszernek csak egyes elemeit vezették be. A kötet szerkesztői a Tárki által rendezett könyvbemutatón a tapasztalatokat összegezve megállapították, ugyan az alappéldaként említett négy ország nagyon különböző módon alkalmazta a modellt, mégis az NDC-rendszer alapvetően jól működik.
A konferencián a szakértők véleménye megoszlott azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon mennyire működne a rendszer. A többség mindenesetre szkeptikus, mivel itthon a rendszer alapkövetelményeit nem látják megvalósíthatónak, ugyanis az NDC-rendszer egyik legfontosabb követelménye a hosszú távú egyensúly és a fenntarthatóság lenne, márpedig tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan országokban, ahol a kormányok képtelenek egyensúlyban tartani a hagyományos tb-rendszert, ott az NDC sem működik olyan jól. Az NDC-rendszer bevezetéséhez a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban egy hosszú távon fenntartható rendszer víziójának kell megszületnie.
A konferencián elhangzott, hogy Magyarország számára azért is lenne kétséges a rendszer haszna, mert az NDC túl gyorsan és túl hosszú időre rögzít kötelezettségeket, miközben jelenleg Magyarországon hosszú távra nem igazán lehet tervezni, ráadásul az állami rendszerbe vetett bizalom is mélyponton van, amihez nagyban hozzájárult a második pillér megszüntetését eredményező kormányzati döntés is. Emellett olyan tartalékok sincsenek, amiből az átmenet éveit finanszírozni lehetne.
Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy vélte, Magyarországon elképzelhető, hogy felerősödhetnének az NDC-rendszer problémái. Indoklása szerint Magyarországon nagyon hullámos a korfa - az igazi probléma majd akkor jelentkezik majd, amikor a Ratkó-gyerekek és azok unokái is elmennek nyugdíjba. Igazán komoly probléma 2040 körül lehet - mutatott rá a szakember. Gál Róbert, a Tárki szakértője szerint ez akár a gazdaságot is lebéníthatja, hiszen ezt nem tudná kezelni az NDC sem.
Napi Gazdaság
A tanulmánykötet a rendszert régóta alkalmazók, vagyis Olaszország, Lettország, Lengyelország és Svédország példáján keresztül elemzi, de a szerzők olyan országokat is vizsgáltak, amelyek az utóbbi időben az NDC-rendszernek csak egyes elemeit vezették be. A kötet szerkesztői a Tárki által rendezett könyvbemutatón a tapasztalatokat összegezve megállapították, ugyan az alappéldaként említett négy ország nagyon különböző módon alkalmazta a modellt, mégis az NDC-rendszer alapvetően jól működik.
A konferencián a szakértők véleménye megoszlott azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon mennyire működne a rendszer. A többség mindenesetre szkeptikus, mivel itthon a rendszer alapkövetelményeit nem látják megvalósíthatónak, ugyanis az NDC-rendszer egyik legfontosabb követelménye a hosszú távú egyensúly és a fenntarthatóság lenne, márpedig tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan országokban, ahol a kormányok képtelenek egyensúlyban tartani a hagyományos tb-rendszert, ott az NDC sem működik olyan jól. Az NDC-rendszer bevezetéséhez a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban egy hosszú távon fenntartható rendszer víziójának kell megszületnie.
A konferencián elhangzott, hogy Magyarország számára azért is lenne kétséges a rendszer haszna, mert az NDC túl gyorsan és túl hosszú időre rögzít kötelezettségeket, miközben jelenleg Magyarországon hosszú távra nem igazán lehet tervezni, ráadásul az állami rendszerbe vetett bizalom is mélyponton van, amihez nagyban hozzájárult a második pillér megszüntetését eredményező kormányzati döntés is. Emellett olyan tartalékok sincsenek, amiből az átmenet éveit finanszírozni lehetne.
Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy vélte, Magyarországon elképzelhető, hogy felerősödhetnének az NDC-rendszer problémái. Indoklása szerint Magyarországon nagyon hullámos a korfa - az igazi probléma majd akkor jelentkezik majd, amikor a Ratkó-gyerekek és azok unokái is elmennek nyugdíjba. Igazán komoly probléma 2040 körül lehet - mutatott rá a szakember. Gál Róbert, a Tárki szakértője szerint ez akár a gazdaságot is lebéníthatja, hiszen ezt nem tudná kezelni az NDC sem.
Napi Gazdaság
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Románc az irodában - filmek, amelyeket nem érdemes kihagyni