Alapszabadság, járadék, próbaidő - nem lesz népszavazás a kérdésekről

A parlament hétfőn kormánypárti szavazatokkal azután döntött erről, hogy az ellenzéki párt átlagosan 135 ezer aláírást gyűjtött kérdőíveihez, vagyis a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges 200 ezer támogatónál kevesebbet.

A népszavazás kiírását az LMP mellett az MSZP és a Demokratikus Koalíció független képviselői támogatták minden esetben, a tankötelezettség korhatárának fenntartásánál viszont a fideszes Pokorni Zoltán, korábbi oktatási miniszter is mellette szavazott. A Jobbik-frakció viszont ennél a kérdésnél nemmel voksolt, a többinél tartózkodott. Szintén tartózkodó szavazatokat adott le mind a négy kérdésnél Font Sándor (Fidesz).

Az LMP arról kérdezte volna meg az embereket, hogy a munkáltató köteles legyen-e a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni az alapszabadság kétharmadát, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen-e, továbbá arra is rákérdeztek volna, hogy elő lehessen-e írni száz napnál hosszabb próbaidőt. A kérdéseik között szerepelt az is, hogy a tankötelezettség továbbra is a 18 éves kor betöltéséig tartson-e.

Az LMP kampányértékelő bizottságának az MTI birtokába került értékelése szerint kudarccal végződött a párt népszavazási kampánya, mert nem sikerült elérni a referendum kiírását. Csiba Katalin szóvivő erre úgy reagált: a párt nem éli meg kudarcként a népszavazási kezdeményezést, annak egyik pozitívuma ugyanis szerintük, hogy az LMP növelni tudta népszerűségét. Az alaptörvény alapján a parlamentnek legalább 200 ezer választó kezdeményezésére kell országos népszavazást elrendelnie. A köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár támogatásával a parlament saját hatáskörében dönthet a népszavazás kiírásáról.