Alkotmányellenes a bírák nyugdíjazása: mi lesz az elküldöttekkel?

A testület megállapította, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. Az Ab formai szempontból azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg. Tartalmi szempontból pedig azt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból. A testület szerint a bírák felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, azonban a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.

A kormányfő a KDNP vezetőivel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón mondta azt, hogy a kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére. "A rendszer marad" - nyomatékosította Orbán Viktor.

A bírói egyesület vezetője jogalkotói lépést vár

Jogalkotói lépést vár a bírák nyugdíjazásának jelenlegi szabályait megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke.

Az érdekvédelmi szervezet vezetője - aki a Pécsi Ítélőtábla elnöke is - elmondta: az egyesület foglalkozik majd az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nyomán kialakult helyezettel, felméri a tagság véleményét, és ezután alakítja ki állásfoglalását.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a megyei és táblaelnökökkel együtt az egyesület is jelezte tiltakozását a bírák nyugdíjszabályainak változása miatt, tavaly májusban pedig a kormánypárti képviselőkkel folytatott konzultáción azt szorgalmazták, hogy 65 év legyen a korhatár, amely Makai Lajos szerint a bírák többsége számára is elfogadható lenne.
"Mi időben szóltunk, hogy nem jó ez a szabályozás, de nem volt kellő befolyásunk az események menetére" - tette hozzá.
Az elnök szerint az egyesület feladata a jelenlegi helyzetben az lehet, hogy a jogalkotónál felvesse a megsemmisített nyugdíjszabályok helyett új, alkotmányos, a bírák számára is méltányos rendelkezések megalkotását.

Arra a kérdésre, hogy lát-e lehetőséget az egyesület részéről a bírák egyéni jogérvényesítésének, például munkaügyi bírósághoz fordulásának támogatására, Makai Lajos úgy válaszolt: a közös fellépésre nem sok esélyt lát, feltehetően a bírák egyénileg intézik majd ezeket az ügyeket, már csak azért is, mert esetenként, egyénenként eltérő követelésekről lehet szó. A munkaügyi vagy polgári bíróságokhoz intézett beadványokban felmerülhet a visszahelyezés, az elmaradt jövedelem vagy akár különböző jogcímeken a kártérítés is.

Az Ab-határozat lélektani hatásairól szólva az elnök úgy fogalmazott: nehéz megjósolni a következményeket. Azoknak a kollégáknak, akik sérelemként élték meg nyugdíjazásukat, elégtételt jelenhet a döntés, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a már megnyugodni látszó szenvedélyek újra felkorbácsolódnak.

Az uniós biztos üdvözölte az Ab-döntést

Üdvözölte Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse hétfőn, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák nyugdíjazásának szabályozását.

"Örömmel vettem tudomásul, hogy a magyar Alkotmánybíróság érvénytelenítette a több száz bíró korai nyugdíjazását előíró jogszabályt" - olvasható Reding Brüsszelben közzétett Twitter-üzenetében.

"A magyar Alkotmánybíróság ezáltal hasonló jogi aggályokat fogalmazott meg, mint az Európai Bizottság jogsértési eljárás keretében" - tette hozzá az uniós illetékes.

Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szóban forgó szabály miatt, a két fél közti nézeteltérés már az Európai Bíróság elé került. Reding most is egyértelművé tette, hogy a végrehajtó testület álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban az uniós szerződésekkel.

LMP: a bírák elmozdíthatatlanságának elve az alkotmányosság magva

A bírák elmozdíthatatlanságának elve a magyar alkotmányosság magva - kommentálta az Alkotmánybíróság (Ab) döntését Schiffer András. Az LMP véleménye szerint a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása egyszerre sértette az alaptörvényt, a történelmi alkotmány vívmányait, az emberek igazsághoz való jutásának jogát, miközben kivívta az uniós szervek rosszallását.

Hangsúlyozta, az ügyben nem pusztán az egyes bírák életpályájának a kiszámíthatóságáról van szó, ugyanis minden egyes magyar állampolgár elidegeníthetetlen joga, hogy a kijelölt bíráját ne mozdítsák el és olyan szervezetek ítélkezzenek az ügyeiben, amelyek pártatlanságához nem fér kétség. Kijelentette azt is, hogy miután "ezzel az egészen elképesztő kalandorakcióval Orbán Viktor több száz bírát (...) nyugdíjba küldött", ügyek százait kell átszignálni új bírákra és az emberek még hosszabb idő alatt jutnak hozzá az igazságukhoz.

Kérdésre válaszolva azt mondta, az lenne az optimális megoldás, ha a miniszterelnök "észhez térne" és akár egy rendkívüli parlamenti időszak összehívásával "kiszedetné" az alaptörvényből a bírák nyugdíjkorhatárára vonatkozó passzust. Ha ez nem történik meg, akkor viszont a nyugdíjba küldött bírákat vissza kell helyezni a pozíciójukba és ha erre lehetőség van, vissza kell kapniuk a tőlük elvett ügyeket - szögezte le.

A rendszer nem maradhat, mert megbukott, az LMP pedig semmilyen az alkotmánybírósági döntés szellemével szembemenő megoldást nem tud elképzelni - mondta a sajtótájékoztató végén a miniszterelnök kijelentésére reagálva.

MSZP: a kormány orvosolja a bírákat ért sérelmet!

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt, hogy az Ab döntése alapján haladéktalanul gondoskodjon a bírákat ért jogsérelem orvoslásáról. A párt hétfői közleményében tudatta: sajnálatosnak tartja az Ab-határozat késedelmét, mert az alaptörvény-ellenes rendelkezés alapján nyugdíjba küldött bírák helyzete nem rendeződik automatikusan, jogviszonyuk nem áll helyre.

Mesterházy Attila pártelnök és Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a döntés szerint a jogellenes felmentés miatt az érintettek munkaügyi bírósághoz fordulhatnak.

Emlékeztettek arra, hogy a kifogásolt jogszabály alapján 274 bírót, szándékoztak "jóformán egyik napról a másikra kiebrudalni a bíróságról"; az eljárást az Európai Bizottság is kifogásolta, a végső szót pedig a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság mondja majd ki.
Hozzátették: a MSZP az első perctől fogva elítélte a Lázár János és Varga István nevéhez fűződő javaslatot.

A Jobbik egyetért az Alkotmánybíróság indokaival

Gyüre Csaba, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, a Jobbik alelnöke hétfőn azt mondta, hogy képviselőcsoportjuk már az Országgyűlésben is elutasította a szabályozást, és a továbbiakban sem támogatja a tartalmát. A következményekről szólva úgy vélte: az érintett bírákat az Ab döntése után sem fogják visszahelyezni, legfeljebb kárrendezésről lehet szó.

Orbán Viktor miniszterelnök szavaira, miszerint a rendszer marad, a Jobbik alelnöke azt mondta: a kormány rossz oldalról közelíti meg a problémát. Kifejtette, hogy noha az Ab rámutatott, hogy szükséges összhangba hozni a vonatkozó törvényeket, az elutasítás többi indoka - köztük a bírói függetlenség elvének megsértése - ugyanúgy megmarad.

DK: "szégyenletes" Orbán Viktor nyilatkozata

A Demokratikus Koalíció (DK) közleményében üdvözölte az Ab döntését, véleményük szerint a jogsértést pedig csak úgy lehetne helyreállítani, ha valamennyi kényszernyugdíjazott bírót visszahelyeznék tisztségébe, és helyreállítanák a bírósági vezetők megbízatását is.

A párt szerint sajnálatos, hogy az Ab csak az érintett bírák nyugdíjazásának megtörténte után hozott határozatot a bírók kötelező nyugdíjba küldéséről szóló törvényről, és emiatt nekik kell munkaügyi pert indítaniuk azért, hogy tovább gyakorolhassák hivatásukat.