Államvizsga: nem elég csak túllenni rajta

Talán most úgy tűnhet, hogy a cél átcsúszni a vizsgán, és kezedben a diplomával nyitva az út az álomkarrier felé. Nos, ez az ígéretes korszak már elmúlt. A felsőoktatás megnyitásával már olyan sok fiatal számára nyílt mód a diplomaszerzésre, hogy a munkaadók nyugodtan válogathatnak. És első lépésben ezt a diplomajegyek alapján, a tanulás során nyújtott eredmények mérlegelésével teszik. A jobpilot.hu összefoglalója alapján az is világos, hogy elsősorban a korábban biztos befutónak számító jogi és gazdasági területen várható erősebb szűrés.

A diplomajegy presztízskérdés a jogi pályán

Dr. Sándor Éva ügyvéd, európai uniós szakjogász például egyértelműen azon a véleményen van: rengeteget számít, hogy a frissen végzett, vagy pályakezdő jogászok milyen érdemjegyeket kaptak és milyen eredménnyel zárták tanulmányaikat. "A szakmai presztízsére valamit is adó ügyvédi irodák többsége "summa cum laude" vagy "cum laude" eredménnyel végzett fiatalokat alkalmaz szívesen" -mondta el kérdésünkre. Meglátása szerint a jó eredmény önmagáért beszél: az ilyet felmutatni tudó pályázó szakmai tudása, hozzáállása is megfelelő - ezzel szemben a gyengébb, "rite" eredményű jelölt valószínűleg nem rendelkezik elegendő szorgalommal és kitartással.

Számolj azzal, hogy a pénzügyesek az átlagodat is kiszámolják

A pályakezdők tanulmányi eredménye és diplomaminősítése nem csak jogvégzett fiataloknál lehet fontos szempont az álláskereséskor: újabban a pénzvilághoz kapcsolódó szakterületeken is előfordul, hogy górcső alá veszik a pályázók indexét és diplomaminősítését. Balázsy Krisztina, a Grafton Recruitement vezető tanácsadója tapasztalatai alapján arról számolt be: a számviteli és marketinges pozíciók esetén bizonyos helyzetekben a leendő munkaadó komolyan érdeklődik a jelölt/jelöltek számvitelszigorlatának eredménye iránt. "A négyes vagy ötös osztályzatú számvitelszigorlatból a munkaadó a pályázók alaposságára, szakmai elhivatottságára következtethet, míg a közepesen teljesítőkről felületességet feltételez"- magyarázza.

Két azonos pályázónál számíthat az érdemjegy

A pályázók érdemjegy-alapú szűrése ennek ellenére még mindig ritkán fordul elő - a vezető tanácsadó szerint kizárólag akkor döntenek ez alapján, ha nagyon nehéz két megfelelőnek látszó pályázó közül választani. Ennek ellenére a munkaadók nem csak a jegyek alapján döntenek: sokkal fontosabb az, hogy a jelölt hogyan viszonyul a teljesítményéhez. Ha hosszas, kínos magyarázkodásba bonyolódik, nem feltétlenül szavaznak bizalmat neki.

Nyugat-Európában és Amerikában az a kérdés, mit tudsz a gyakorlatban

A fejvadász szakma egybehangzó véleménye szerint a diploma- és érdemjegy-centrikus munkaadói elvárások Nyugat-Európában és Amerikában nem jellemzőek, inkább a gyakorlatban alkalmazható szaktudást és készségeket kérik számon a pályázóktól. Ez alól a német ügyvédi irodák felvételi eljárása jelent kivételt, ahol a legkiválóbb eredményekkel érkezőket részesítik előnyben.

Nyelvtudásért pénz is jár, de alanyi jogon csak a közszférában

A versenyszféra és a közigazgatás szemléletmódja közötti különbséget illusztrálja az 1992. évi XXIII., a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, amelynek 5.pontja kimondja: amennyiben a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegennyelv- használata szükséges, úgy idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, amennyiben tulajdonosa C típusú középfokú nyelvvizsgával igazolja tudását. Angol, német és francia nyelv esetén a pótlék alanyi jogon is jár. Mindez nyelvenként legalább bruttó 20 ezres fizetésemelkedést jelent, míg a versenyszférában egy nyugati idegen nyelv - többnyire az angol ismerete - már minimális elvárás.