Árfolyamgát: a közjegyzők ingyen nem vállalják

Csütörtökön délután ül tárgyalóasztalhoz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a bankszövetség és közjegyezői kamara képviselője, hogy a pénteken induló árfolyamrögzítéshez szükséges szerződésmódosítás közjegyzői díjáról tárgyaljanak. A közjegyzők hangsúlyozzák: nincs joguk ingyen dolgozni.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta: a közjegyzők a megbeszélésen olyan szerződésmódosító-blanketta elfogadását javasolják amely alapján egységes díjért végezhetnék munkájukat. Megerősítette, hogy 10-20 ezer forint közötti összeget javasolnak, de hogy ez mennyi lesz végül, a tárgyalás végén derül ki.

Az fix, hogy fix díjat akarnak

Közölte azt is, hogy a közjegyezői kamara ragaszkodna ahhoz, hogy a munkának fix díja legyen, amely tartalmazza a pénzintézet és az ügyfelek számára készített szerződésmódosítás egy-egy példányának árát is.
A fix díj kiszámíthatóságot jelentene, és azt is, hogy további extra költsége már nem keletkezik az ügyfélnek - emelte ki. Mint mondta, az általuk javasolt blankettára azért lenne szükség, hogy minden bankban egységes legyen az eljárás.

A PSZÁF arra számít, hogy a svájci frank árfolyamának változása miatt nőni fog a késedelmesen törlesztő hiteladósok száma, a késedelemmel és súlyos késedelemmel rendelkezők között ugyanis felülreprezentáltak a devizaadósok. Részletek >>>
Arra a felvetésre, hogy Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár azt mondta, a kabinet visszafogottságot és önmérsékletet kér a bankoktól és közjegyzőktől egyaránt, a kamara elnöke úgy reagált: "a közjegyezőnek nincs joga ingyen dolgozni".

Hozzátette: a közjegyző az adójával állami bevételt termel. Aláhúzta: azért szeretnének megállapodást a fix díjról, hogy attól ne lehessen eltérni, a blanketta pedig azt segíti, hogy a bankok egységesen ugyanazt várják el az ügyfelektől, ne kötődhessenek közjegyzőhöz, és fogadják el, ha az ügyfél bármelyik közjegyzőtől hozza a dokumentumot.

Tóth Ádám még kedden nyilatkozott úgy, hogy a devizahitelesek szerződésének módosításához hiányzik az a rendelet, amely a módosító szerződés-blankettát tartalmazza. A rögzített árfolyamot választó devizahitelesek szerződését közjegyzői okiratba kell foglalni.

Erre a kormányzati kommunikációs államtitkárság úgy reagált: az árfolyamrögzítés, mint a bajba jutott lakáshitelesek számára elérhető egyik segítség, augusztus 12-én életbe lép, az ehhez szükséges törvény és kormányrendelet megszületett. A tájékoztatás szerint a szerződésmódosításokkal járó közjegyzői feladatok elvégzéséhez nincs szükség rendeletmódosításra.

"A bankok és a velük szerződésben álló közjegyzőkre nyilván fokozottabb munkavégzés vár, de emiatt egyéb jogszabály-módosításra nincs szükség" - fogalmazott a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság.

Kovács Zoltán több nyilatkozatában pedig azt mondta: a kormány elvárja a bankoktól, hogy térítésmentesen, vagy minimális díjjal tegyék lehetővé a péntektől igénybe vehető árfolyamrögzítést a bajba került devizahitelesek számára. Minden jogszabályi keret adott ahhoz, hogy az árfolyamrögzítés augusztus 12-én életbe lépjen, a szükséges törvény és kormányrendelet megszületett.

Az árfolyamrögzítési lehetőséggel élő devizahiteleseket a közjegyzői díjon felül egyéb költségek a bank részéről nem terhelhetik. A törvény ugyanis úgy fogalmaz: a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés módosításáért a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben semmilyen költséget nem érvényesíthet.