Árfolyamrögzítés: elsősorban a kismamáknak jelenthet megoldást

Kovács Levente a Kossuth Rádióban az árfolyamrögzítésről úgy vélekedett, hogy erősen megfontolandó ki veszi igénybe azt. Szerinte ugyanis ez a lehetőség csupán az ügyfelek egy csoportjának jelenthet megoldást. Ilyenek például azok a családok, ahol gyermeket vállalnak és tudják, hogy 3-4 évig kevesebb lesz a bevétel, de mikor a kismama visszamegy dolgozni, akkor ismét két fizetésből gazdálkodhatnak. Nekik előnyös lehet az árfolyamrögzítés. Kovács Levente úgy látja, hogy más ügyfelek számára azonban kockázatokkal járhat.

Akár tíz évvel is nőhet a futamidő 2015 után, ha valaki kéri a 180 forintos árfolyamrögzítést a banknál - mondta szerdán a Krónikának Palkó István elemző. Palkó István szerint jól senki sem jár a 2015-ig tartó árfolyamrögzítéssel, maximum kevésbé jár rosszul. A Hitelkárosultak Egyesületének szakérője nem is javasolja a bajba került adósoknak ezt a megoldást, Galcsik Éva szerint mindenkinek a saját bankjával kell tárgyalnia valamilyen egyedi megoldásról. A kormány továbbra is arra biztatja az érintett lakáshiteleseket, hogy minél többen éljenek az árfolyamgát lehetőségével augusztus 15-e után.

Róna Péter: nem indulhat növekedésnek a gazdaság, amíg a fizetést törlesztésre költik

Róna Péter közgazdász a Magyar Rádióban úgy nyilatkozott, amíg az egyensúly nem áll helyre a reálszféra és a pénzügyi szféra között, nem indulhat növekedésnek a reálgazdaság. Magyarországon sem tud talpra állni a gazdaság, "amíg a devizahitelek a nyakunkon vannak", hiszen a magyar állampolgárok a keresetük túlnyomó részét törlesztésre fordítják - mutatott rá a közgazdász, aki szerint "nincs az a kereslet, amelynek segítségével a belföldi gazdaság beindulhat, ha minden odamegy a bankokba."

Róna Péter abban látja a megoldást, hogy át kell alakítani a devizahiteles szerződéseket. Világossá kell tenni, milyen alapon számítják a törlesztő részleteket, a kamatokat, és mi az alapja a bankok által felszámított díjaknak. Erre pedig a bankokat szerinte törvényben kell utasítani. Például Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában számos bankot államosítottak. Angliában nemrég a hatóság 9,3 milliárd font kártérítést ítélt az adósok javára a bankokkal szemben, mert a hitelszerződések nem voltak megfelelőek - sorolta a példákat a közgazdász.

Azonnali intézkedéseket sürget az MSZP

Az MSZP szerint a kormány azonnali intézkedésére van szükség a devizahitelesek megsegítése ügyében. A szocialisták a problémát a bankadóból befolyt százhatvanmilliárd forint felhasználásával és a Nemzeti Eszközkezelő felállításával oldanák meg.

Magyar Rádió/MTI