Áthidalhatatlan uniós bérkülönbségek

Az Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat-nak a napokban közzétett jelentése szerint egyre nagyobb bérfeszültségek húzódnak a huszonötök között. Az újonnan csatlakozott országok ugyanis tovább erősítették a már korábban is gondot okozó bérkülönbségeket.

A statisztikai jelentés az uniós átlagbért 100-as alapszámnak tekintve állította fel a sorrendet az EU tagországai között. Magyarország 53-as pontszámot kapott, tehát a felmérés szerint csupán a felét keressük az uniós átlagbéreknek. A legjobbak között szerepelnek: London - 263, Brüsszel - 217, Luxemburg - 194, Hamburg - 171, Párizs - 165 pontszámmal.
A felmérés rámutatott: a csatlakozás előtti tizenötöknél az összesítve 213 régióban elvégzett statisztikai kimutatás a régiók ötödében a keresetek 75 százalékkal voltak az átlag felett. Ezzel szemben a kibővített uniós keretekben az újonnan csatlakozottak 90 százaléka él az uniós átlagjövedelem alatti bérből.
A felmérés szerint az öt legrosszabb bérhelyzetben lévő régió Lengyelországban van. A kimutatás érdekes eredménye volt, hogy a prágai régió 135 pontot, míg a csehek csupán 62 pontot kaptak a 100-as átlagbér-pontozási listán. A német régió 100, az osztrák 111 pontot, az írek pedig 125 pontot értek el.

Magyarország 53 pontos helyzetét némileg szépíti a munkanélküliségi helyzet. Ezen a téren ugyanis az ország keleti felének nagyobb munkanélküliségét a közép-, és nyugati területek hozzávetőlegesen 6 százalékra korrigálják, ami az uniós 9 százalékos munkanélküliségi átlaghoz viszonyítva kedvezőnek mondható.

A Boston Consulting Group kimutatása szerint egyre több német vállalat használja ki az újonnan csatlakozottak kedvezőbb munkaügyi viszonyait, ami miatt tömeges német cégáttelepülés tapasztalható térségünkbe. Az alacsony munkabérek és kedvezőbb vállalati adó-rendszer mellett a magasan kvalifikált munkaerő miatt leginkább a kutatás-fejlesztés irányába tendál a német cégek magyarországi betelepülése.


A NOL jelentése nyomán