Az államilag támogatott hallgatónak Magyarországon kell adóznia

A workshop célja az volt, hogy az előadók információval és praktikus tanácsokkal lássák el a hallgatókat arról, érdemes-e külföldi tanulmányútra menni, hogyan lehet külföldön állást keresni, illetve miért fontos a jó önéletrajz és a motivációs levél.

A kétnapos eseménynek elsőként a Budapest Gazdasági Főiskola, majd pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adott otthont. A rendezvényen előadást tartott többek között Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, Jean Lemaître, a brüsszeli Institut des Hautes Études des Communications Sociales (IHECS) nemzetközi igazgatója, Lótos Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége brüsszeli képviseletének vezetője, Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztályának vezetője, valamint Andrási Mónika, a BCE karrier irodájának igazgatója.

Bugár Csaba a magyar hallgatói hitelrendszer kulcselemeiről tartott prezentációt, melyben kiemelte: a Magyarországon kialakított diákhitel-rendszer egyedülálló kezdeményezés. A százszázalékosan állami tulajdonban lévő központnak összesen 245 milliárd forintnyi hitelállománya van, melyet különleges feltételekkel vettek igénybe a hallgatók, ugyanis - ahogy a vezérigazgató hangsúlyozta - a központ nem hitelintézeti formában működik.

A legfrissebb adatok szerint 318 654 ügyfelük van, melyből több mint 100 ezren már törlesztették hitelüket. Fontos jellemzője a diákhitelnek, hogy ingyenes előtörlesztési lehetősége is van a hallgatónak, szemben egyéb hitelekkel. Bugár Csaba azonban megjegyezte: ha valaki a szerződésben meghatározottakat nem teljesíti - nem kezd el törleszteni, stb. -, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kerül az ügy, amely adó módjára behajthatja a hitelt.

A vezérigazgató pozitívumként említette, hogy a végzettek 40 százaléka nem tudta volna megszerezni diplomáját a diákhitel igénybevétele nélkül. Szólt továbbá az ősztől megjelenő Diákhitel 2. elnevezésű konstrukcióról, melynek legfőbb jellemzője, hogy kötött felhasználású lesz, illetve csupán 2 százalékos kamattal vehetik fel majd fel a hallgatók - szemben a Diákhitel 1. konstrukcióval, melynél a kamat 8 százalék.

Stéger Csilla a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának új rendszerét ismertette. Újdonságnak nevezte, hogy ugyanis a finanszírozási (ösztöndíjas) jogviszony közvetlenül az állam és a hallgató között jön létre, nem pedig az állam és az intézmény között, ahogy eddig volt. Hozzátette: igazságos, mert a munkavégzési és a visszatérítési kötelezettség az oktatási ráfordítással arányos, illetve méltányos, hiszen figyelembe veszi az egyéni élethelyzeteket --– például a halasztást, a szüneteltetést, valamint részletfizetésre is lehetősége van a hallgatónak. "Mindezek mellett hatékony is, mert rákényszeríti a jelentkezőket, hogy felelősségteljes továbbtanulási döntéseket hozzanak" - mondta a főosztályvezető.

A továbbiakban részletesen bemutatta a 2012 őszétől bevezetendő három finanszírozási formát: az állami ösztöndíjat, melynek értelmében a tanulmányok költségeit az állam fedezi, a részösztöndíjat, mely esetében a tanulmányok költségeinek a felét fedezi az állam, a fennmaradó részt pedig a hallgató, illetve az önköltséget, melynél tejes egészében a hallgató fizeti tanulmányainak költségeit - ehhez pedig segítséget nyújt az új Diákhitel 2. konstrukció. A főosztályvezető kitért a hallgatói ösztöndíjszerződésre is, mint mondta: a szerződés értelmében az állam köteles kifizetni a hallgató tanulmányait a felsőoktatási intézményeknek, a hallgatónak pedig legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül diplomát kell szereznie, a végzést követő 20 éven belül magyar adóalanynál munkát kell vállalnia a tanulmányi idő kétszereséig, vagy a le nem dolgozott tanulmányi idő arányában a képzés költségeit vissza kell fizetni.

A feltételeket illusztrálandó három példát említett. Mint mondta: a mérnököknek - amennyiben a tanulmányi idő 3,5 év - 7 évet kell hazai munkavégzéssel töltenie, a bölcsészeknek 6 évet - 3 éves tanulmányok esetén -, az orvosoknak pedig - mivel az ő képzésük 6 év - 12 évet. A részösztöndíjas státusz kapcsán hangsúlyozta: ez a finanszírozási forma kizárólag a műszaki, a természettudományi és az informatikai képzési területen vehető igénybe, valamint az agrármérnök, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakon. A főosztályvezető előadása végén elmondta: a kötelező hazai munkavégzési időszakot bármilyen bontásban le lehet tölteni a diploma kézhezvétele utáni 20 évben, illetve azt is kiemelte: a hallgatónak az adóját Magyarországnak fizető polgárnak kell lennie, ami nem azt jelenti, hogy fizikailag is itthon kell maradnia.

A workshopon Jean Lemaître a brüsszeli posztgraduális képzési lehetőségekről számolt be, Lótos Adrienn a brüsszeli munkalehetőségekről beszélt, valamint kitért arra is, hogy mit kell tartalmazni egy jó önéletrajznak. Mint mondta: fontos az előzetes kutatási terv, illetve a diploma lefordítása angol nyelvre. Andrási Mónika végezetül a BCE karrierlehetőségeiről, nemzetközi csereprogramjairól, diákszervezeteiről tartott ismertetőt.

edupress.hu