„Az egészséges nagymama, nagypapa olyan, mint a lottóötös” – növelhetik-e az egészségügyi kiadások a GDP-t?

A Klasszis Egészséggazdaság és Longevity konferencia nyitó előadója, Dr. Kaló Zoltán elmondta, melyik területen van a legnagyobb gazdasági hatása a prevenciónak, mi lesz az ápolók sorsa a mesterséges intelligencia korában, és arról is beszélt, hogyan csökkentették az egészségügyi kiadásokat a dohányreklámok.

„Magyarországon is befektetésként kellene kezelni az egészségügyi kiadásokat, de ha azt gondoljuk, hogy emiatt nőni fog a GDP, az nagy valószínűséggel módszertani hibáknak köszönhető” – mondta Dr. Kaló Zoltán, a Semmelweis Egyetem professzora. Egy ország termelékenysége döntően akkor növekszik, ha a még nem nyugdíjaskorú emberek egészségi állapota javul: a tanulmányok egy része ezért mutatja azt, hogy az egészségügyi kiadások emelése önmagában nem növeli a GDP-t.

A Klasszis Egészséggazdaság és Longevity konferencián Dr. Kaló Zoltán, a Semmelweis Egyetem professzora tartja a nyitóbeszédet. A cikkben említett tanulmányok, módszertani problémák és szakmai viták mellett az öregedés egészség-gazdaságtani hatásai lesznek a középpontban.

A várható élettartam Magyarországon 78 év: ez ugyan alacsonyabb az Európai Unió átlagánál, de a jelenlegi nyugdíjkorhatárt jóval meghaladja. „Ennek a mutatónak a növelésével közvetlenül a munkaerő nem bővül: például, ha 75 évről 80 évre növekszik, akkor nehezen látható, hogy ez hogyan csapódik le a GDP-ben” – mondta a Semmelweis Egyetem professzora.

Hasonló folyamat zajlott le például Csehországban 2003 és 2023 között, de sok fejlődő országban ma is 65 év alatt van a várható élettartam. Az ilyen országokban készült tanulmányok számításait nem lehet elvégezni Magyarországra vonatkozóan, hiszen az alapparaméterek teljesen mások.

Kaló szerint a legnagyobb megtérülése az anyasági és gyerekekkel kapcsolatos megbetegedések megelőzésének van a gazdaság számára. A nyugdíj előtt álló dolgozók esetében az akut betegségek megelőzése a legfontosabb, de ha a prevenció tíz-tizenöt évvel később hasznosul, amire az illető már nyugdíjas lesz, az nem növeli a GDP-t.

Azok a tanulmányok, amelyek például a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a szívinfarktus miatti halálozás kockázatának csökkentését vizsgálják, nem veszik figyelembe, hogy a többlet életévek alatt kialakulhatnak onkológiai betegségek, csontritkulás, vagy időskori demencia.

Az eredmények viszont hatással vannak az egészségpolitikára. Például, ha a kormány a mozgás népszerűsítésébe fektet be, és a megtakarításból fizetné az ehhez köthető programokat, akkor nem veszi figyelembe, hogy az embereknek a többlet életévek alatt egyéb betegségei alakulnak ki, amelyek növelik az egészségügyi kiadásokat. Az időskorúak kezelése sokkal drágább, mint a fiatalkorúak kezelése, ugyanakkor, ha nem csak a foglalkoztatásból származó termelékenységet nézzük, Kaló szerint az egészséges nagymama, nagypapa esélye a lottóötössel egyenértékű. „Az egészségügyi kiadásokat leginkább a dohányzás promóciója csökkentette – hiszen amiatt nyolc évvel korábban halnak meg az emberek” – mondta.

A gazdasági teljesítményt emellett az egészségügyi rendszer felkészültsége is növelheti például egy járvány, vagy hasonló sokk esetén.

Öregebb társadalomhoz több egészségügyi dolgozó kell

Magyarországon legalább 130 ezer egészségügyi dolgozóra van szükség, ráadásul az egészségiparnak magas a helyi hozzáadott értéke: Kaló ezt tartja a leginkább innovációéhes ipari szektornak. Az egészségipar fejlesztése egy lehetséges kitörési pont a világ bármely országában, de Magyarországon nincs egészségipari stratégia. „Az ápolók munkáját sosem fogja elvenni a mesterséges intelligencia. Amíg az autógyártók megtehetik, hogy a gyártást egyik országból a másikba költöztetik, az egészségügy nem így működik” – mondta.

Az egészségügyben dolgozók szükséges száma magasabb is lehet öregedő lakosság mellett. Magyarországon már a népesség 26,5 százaléka tartozik a 60 év feletti korosztályba, az arány pedig évről évre növekszik. A medián életkor az 1970-es évek vége óta emelkedik: akkor 34 év volt, az uniós átlaghoz hasonlóan ma közelít a 45 évhez.

Az olaszországi népességnek már közel egyharmada 60 év feletti: ott az arány gyorsuló ütemben emelkedik, a medián életkor pedig 2030-ig elérheti az 50 évet. Kaló szerint a nyugdíjkorhatár emelése – akár öt-tíz évvel – rettenetesen nehéz politikai kérdés, amivel választásokat lehet bukni. Dániára kevésbé jellemző az elöregedés, de az ottani kormány előrelátó: a jelenlegi 67 évről fokozatosan 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt 2040-ig.

A lengyelek elhúztak, és Románia is egyre közelebb áll Magyarországhoz

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hosszú ideje próbálja elérni, hogy a kormányok inkább befektetésként, mint költségként tekintsenek az egészségügyi kiadásokra. Magyarországon azonban továbbra is súlyosan alulfinanszírozott az egészségügy. „Az egészségügyi közkiadások szintje nagyon gyatra, az utóbbi két évtizedben a visegrádi országokhoz képest is leszakadt. Nem annyi társadalombiztosítási járulékot fizetünk, amennyibe egy normálisan működő egészségügy kerülne” – mondta Kaló.

Az elmúlt években az egészségügyi kiadások jellemzően a magyar GDP 6-7 százalékát tették ki. Az Európai Unió tagállamaiban 10 százalék az átlagos arány, de például a német költségvetésnek a 12,2 százalékát szánják erre a szektorra. Az uniós tagállamok között az egy főre jutó egészségügyi kiadás csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb, mint Magyarországon. Ha pedig a vásárlóerőt is nézzük, akkor az látható, hogy 2014-ben még  Lengyelország, Szlovákia, Horvátország és a balti államok is Magyarország alatt voltak ezen a listán.

A magyar kormány idén 3919,3 milliárd forintot tervez költeni az egészségügyre, ami nem kiugróan magas a korábbi évekhez viszonyítva. Lengyelországban jelentősen megemelte a kormány az egészségügyi kiadásokat az elmúlt években, és a jelenlegi trendek alapján Románia is utolérheti Magyarországot néhány éven belül. Délkeleti szomszédunknál a 3,9-szeresére emelkedtek az egészségügyi kiadások euróban számítva, Magyarországon pedig 1,9-szeres volt a szorzó 2011 és 2025 között.

Félelem és fenyegetettség pszichológusok nélkül

A mentális betegségek kezelése különösen égető kérdés. Az 50-54 éves korosztályban az öngyilkossági arányszám Magyarországon 23,7, amellyel második az Európai Unió tagállamai között. 2019-ben még Belgium mellett Franciaország, Szlovénia, Litvánia és Lettország aránya is rosszabb volt, a magyar mutató különösen 2020-ban ugrott meg.

„Elképesztő módon elhanyagolták a mentális betegségek kezelését: ennek iskolapéldája a Nyírő Gyula kórház esete. Nincsenek közfinanszírozásból elérhető pszichoterapeuták, az embereket magukra hagyták a mentális problémáikkal. Ezt a területet nem lehet a magánszektorra bízni: a pszichiáterek, pszichológusok száma ott is véges, és méltányossági szempontokat is figyelembe kell venni” – mondta a professzor.

A nyugdíjasok bizonytalanságát, stresszszintjét növelheti a félelemkeltésen, folyamatos fenyegetettségen alapuló kormányzati kommunikáció is. „Úgy próbálnak szavazatokat nyerni, hogy azzal riogatják őket: az unokáik meghalhatnak a háborúban. A legnagyobb kárt azonban a jövő munkaképes ifjúságában okozzák, akikben egy nagyon érzékeny időszakban rögzül ez a kommunikáció. Nagyrészt emiatt már két gyerekem külföldön él, és kérdés, hogy az unokáim magyarul fognak-e beszélni” – tette hozzá.

A Klasszis Egészséggazdaság és Longevity konferencián többek között HR-vezetők is bemutatják, hogyan alakítja át a népesség öregedése, a technológiai fejlődés és az adatvezérelt egészségügy a gazdaságot és a munkaerőpiacot. A konferencia március 26-án, a KPMG Váci úti irodaházában, a jegyek a rendezvenyek.klasszis.hu oldalon elérhetők.