Minden nyolcadik magyar orvos külföldön dolgozik, és nem csak a pénz miatt

A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint egyre súlyosabb méreteket ölt az orvoselvándorlás, jelenleg már minden nyolcadik magyar orvos külföldön dolgozik – írja az Economx az elitmed.hu nyomán.  A kutatás alapján a kivándorlás okai az elmúlt években átalakultak: a bérek mellett egyre nagyobb szerepet játszik a hazai egészségügyi rendszer működése és a politikai környezet.

A közel kétszáz, főként Németországban és Ausztriában dolgozó orvos válaszai szerint sokan már nem egyszerű karrierlépésként, hanem „politikai menekülésként” tekintenek a külföldi munkavállalásra. A válaszadók jelentős része a szakmai autonómia hiányát és a felülről irányított, hierarchikus rendszert nevezte meg problémaként.

Bár a magasabb fizetés és a jobb munkakörülmények továbbra is fontos tényezők, ezek mellett egyre hangsúlyosabb a kiszámíthatóság hiánya és a bizalomvesztés a rendszerrel szemben. A felmérés szerint a politikai viszonyokat is sokan döntő okként jelölték meg a kivándorlásnál. A jelenség ráadásul nem lassul: az adatok szerint 2024-ben több mint 900 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz. A fiatalok körében is erős az elvándorlási szándék, a rezidensek mintegy ötöde eleve külföldi karrierben gondolkodik.

A szakemberek szerint sok orvos tudatosan hagyja el a rendszert, mert nem látja biztosítottnak a szakmai fejlődés és a stabil működés feltételeit. A „politikai menekülés” kifejezés a válaszadók saját megfogalmazása, ami a mély bizalomhiányt jelzi. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy az elvándorlás nem feltétlenül végleges folyamat. A külföldön dolgozó orvosok jelentős része nyitott lenne a hazatérésre megfelelő feltételek mellett. A visszatérés feltételei között a válaszadók a nyugati szinthez közelítő béreket, jobb munkakörülményeket és kiszámíthatóbb működést említettek. Emellett sokan a politikai környezet változását is kulcsfontosságúnak tartják.

A felmérés szerint a jelenlegi helyzet különösen veszélyes a hiányszakmák esetében, ahol már most sincs elegendő tartalék. Az ilyen területeken az elvándorlás közvetlenül az ellátás színvonalát is ronthatja. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a folyamat hosszabb távon az egészségügyi rendszer működőképességét is veszélyeztetheti. A kivándorlás mögött nem egyetlen ok áll, hanem több tényező együttes hatása. Az adatok alapján az orvosok számára ma már nemcsak a fizetés, hanem az életminőség, a szakmai szabadság és a kiszámíthatóság is meghatározó szempont. Ez jelentős szemléletváltást jelez a korábbi évekhez képest.

A felmérés egyik fő üzenete, hogy a probléma kezelhető lenne megfelelő reformokkal és bizalomépítéssel. Ehhez azonban rendszerszintű változásokra van szükség.

A jelenlegi trendek alapján ugyanakkor további elvándorlási hullám sem zárható ki. A bizonytalan szabályozási és szakmai környezet továbbra is erős kiváltó tényező maradhat.