Az EU új tagországai (1): Lettország

Főbb adatok

Terület: 64 589 km2
Lakosság: 2,348 millió fő
Főváros: Riga (764 300 lakos)
További nagyobb városok: Daugavpils, Liepaja, Jelgava, Jurmala, Ventspils
Hivatalos nyelv: lett
Nemzetiségek: lett (57,6 százalék), orosz (29,6%), fehérorosz (4,1%), ukrán (2,7%), lengyel (2,5%). A lakosság 25 százaléka (626 ezer fő, főleg orosz nemzetiségű) nem kapta meg a lett állampolgárságot, melyhez többek között nyelvi és történelmi vizsga szükséges. - a 2000-es népszámlálási adatok alapján
Vallások: evangélikus (55%), katolikus (24%), ortodox keresztény (9%)
Szárazföldi határának hossza: 1150 km
Határai: Litvánia (453 km), Észtország (339 km), Oroszország (217 km), Fehéroroszország (141 km)

Politikai berendezkedés

Államforma: köztársaság
Törvényhozó testület: Saeima (a lett parlament), 100 képviselőből áll, akik a miniszterelnököt és az államelnököt is választják. A 18. életévüket betöltött lett állampolgárok négy évre választják a Saeima-t.
Államelnök: Vaira Vike-Freiberga (1999. óta)
Miniszterelnök: Einars Repse (2002. óta)

Földrajz

Régiók: Kurzeme, Zemgale, Vidzeme, Latgale
Legmagasabb pont: Gaizinkalns (312 m)
Legnagyobb tó: Lubans (80,7 km2)
Jelentős folyók: Daugava, Gauja
A tengerpart hossza: 494 km

Gazdaság

Valuta: lats (1 euro = 0,67 lats) - 2004 januárjában
Gazdasági növekedés: 4,5 százalék
Infláció: 3,6 százalék
Munkanélküliségi ráta: 8,6 százalék (2003)
Átlagbér: 180 lats (2003) - 270 euró
A gazdaság összetétele szektorok szerint: szolgáltatás: 69,5 %, ipar: 26 %, mezőgazdaság: 4,5 %
Legnagyobb kikötő: Riga, Liepaja és Ventspils. Ventspils a balti régió legnagyobb kikötője is.
Legfontosabb exportpartnerek: Egyesült Királyság, Németország, Svédország, Litvánia, Észtország
Legfontosabb importpartnerek: Németország, Litvánia, Oroszország, Finnország, Észtország

A lett munkaerőpiac

2004 januárjában a gazdaságilag aktív népesség 8,6 százalékának, azaz közel 91 ezer lettországi munkavállalónak nem volt állása. Közöttük a legnagyobb csoportot az alapfokú képzettséggel rendelkezők alkotják, akik korábban az erdő-, mezőgazdaságban vagy az iparban dolgoztak. Az utóbbi év tendenciája, hogy növekedett a nők körében a munkanélküliség, akik az összes állástalan 58 százalékát teszik ki. Érdekesség, hogy 2003-ban a közép- és felsőfokú végzettségűek munkához jutása könnyebb lett, bár sok, szakmai tapasztalat nélküli diplomás álláskereső nem tud elhelyezkedni. A legtöbb munkanélküli Rezekne, Ludza, Balvi és Daugavpils körzetekben él, ahol 20 százalék fölötti a ráta. Míg Rigában, a fővárosban csupán a gazdaságilag aktívak csupán 4,4 százaléka nem talál munkát.

Rövid történelem

Az 1201-ben alapított Riga a középkor egyik jelentős Hanza-városa volt, stratégiai kereskedelmi központ a Balti-tenger medencéjében. A XVII. században a svédek és az oroszok osztozkodtak a mai Lettország területén, majd a XVIII. század végétől a cári Oroszország vett át az egész terület feletti irányítást. A XIX. században kibontakozó lett nemzeti mozgalmak 1918. november 18-án jutottak el odáig, hogy kikiáltsák Lettország függetlenségét a rigai Nemzeti Színház előtt. Több mint két éves harc után végül a nemzetközi közösség is elismerte az ország szuverenitását. Az ország első függetlenségi korszaka 1940. június 17-ig tartott, amikor a szovjet hadsereg lerohanta az országot. 1941 és 1944 között német uralom következett, majd a Vörös Hadsereg 1944 júliusában elűzte a németeket és Lettország a Szovjetunió tagköztársaságává vált. A szovjetek erőteljes oroszosításba kezdtek, melynek hatására az 1940-es 75 százalékról 1989-re 51,9 százalékra apadt a lettek részaránya, ami az utóbbi években 57,1 százalékra emelkedett. A lett területetek egészen 1991-ig voltak a Szovjetunió részei. A birodalom összeomlásával az ország újra kivívta függetlenségét.

Oktatás

Az alap- és a középfokú oktatás államilag garantált. A diákoknak 9 évet kell kötelezően iskolába járni. A diákok túlnyomó része állami iskolákban tanul. Léteznek olyan államilag finanszírozott iskolák, melyekben az oktatás nyelve kisebbségi (orosz, lengyel, zsidó, észt, ukrán).

Nyelv

A lett nyelv az indoeurópai nyelvcsalád része, annak balti ágához tartozik. A ma beszélt nyelvek közül csak a litvánnal áll rokonságban (korábban az azóta már kihalt óporosz is a balti nyelvcsalád része volt). A lett tehát nem rokon sem a germán, sem a szláv nyelvcsaláddal.

A lett kultúra kiemelkedő egyéniségei

Író: Rainis (1865-1929). A legjelentősebb lett író és politikus. A XX. század legnagyobb lett személyiségei között tartják számon.
Zeneszerzők: Andrejs Jurjans (1856-1922), Jazeps Vitols (1863-1948) az instrumentális zene nemzeti stílusának megalkotói.
Képzőművészek: Janis Rozentals (1866-1916) és Vilhelms Purvitis (1872-1945) a két leghíresebb lett festőművész. Rozentals a portré-, Purvitis a tájfestészetben alkotott maradandót.
Tudósok: Davids Hieronims Grindelis (1776-1836) az első lett természettudós, orvos, gyógyszerész és kémikus egy személyben.
Sportolók: Janis Lusis az egyetlen lett sportoló, aki mindhárom olimpiai érmet (arany-ezüst-bronz) megszerezte. Uljana Szemjonova az olimpiák történetének legeredményesebb kosárlabdázónője.

A legfontosabb ünnepek

Népi ünnepek: a Jani és a Ligovakars. A nyári napfordulóra esik a két ünnep. Június 23-án tarják a Ligovakars-t, azaz a Ligo-estet, majd az azt követő napon a János-napi (Jani) ünnepet.
Nemzeti ünnep: november 18., a Lett Köztársaság 1918-as függetlenségi nyilatkozatának az ünnepe.

Nemzeti jelképek

Zászló: piros-fehér-piros lobogó
Címer: a lett államiság, a függetlenség és a történelmi régiók egyesülésének a szimbóluma
Himnusz: címe: "Dievs, sveti Latviju" (Isten, áldd meg Lettországot), a XIX. század második felében alkották.
Borostyánkő: a mai Lettország területe ősidők óta fontos borostyánkő-lelőhely volt.
Daugava-folyó: a lettek végzetének a folyója. Számtalan műalkotás tárgya, ma is fontos energiaforrás, és a történelemben stratégiai fontosságú közlekedési folyosó volt.
Szabadság-szobor: Riga szívében áll. 1931 és 1935 között emelték közadakozásból, és a lett függetlenség legfontosabb jelképévé vált.

Karácsony Zoltán, 2004. február 18