Az Európai Unióban nincs valódi indok a munkapiaci korlátozások fenntartására

Budapesti találkozójukon a V4 országok és Szlovénia szakminiszterei közös álláspontot alakítottak ki az Európai Unió munkapiacán érvényben lévő átmeneti korlátozásokról. A találkozóról kiadott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt két évben nem igazolódtak a csatlakozás idején meglévő félelmek, a munkapiacukat megnyitó országokban nem keletkeztek zavarok, ezeket a térségeket "nem árasztotta el" a keleti munkaerő. Éppen ellenkezőleg, a vendégmunkások hozzájárultak a gazdaság növekedéséhez, és a szabad munkavállalás lehetősége csökkentette az illegális munkavégzést. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a munkavállalók és szolgáltatások szabad áramlása kedvező gazdasági, szociális és kulturális hatásokkal jár. Megerősítést nyert, hogy az Európai Unió alapértékének számító szabadságjogok érvényesülése fontos tényezője a országok versenyképességének és az európai polgárok identitásának. A felülvizsgált lisszaboni folyamat, az európai növekedési és foglalkoztatási stratégia megvalósításának komoly akadálya lehet a munkapiaci korlátozások fenntartása.

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón elmondta: tekintettel arra, hogy a régi tagországoknak április végéig kell nyilatkozni a

korlátozások további fenntartásáról, a kollégáival közösen keresik a korlátozások helyett alkalmazható konstruktív megoldásokat. Elhatározták, hogy szorosabb együttműködés keretében szakmailag összehangolják, integrálják a munkaügyi nyilvántartásaikat és kialakítanak egy olyan megfigyelő rendszert, amely lehetővé teszi a migráns és kiküldött munkavállalók mozgásának követését. Felkérik a többi tagországot is, hogy - az Európai Bizottság támogatásával - csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz. Szeretnék ugyanis alapvetően megváltoztatni a meglévő gyakorlatot, az a céljuk, hogy a munkapiacra történő belépésnek a jelenleg alkalmazott munkavállalási engedéllyel való korlátozása helyett a munkavállalók szabad áramlása érvényesülhessen. A tagállamok között szorgalmazzák a fokozottabb információcserét, hogy minél kisebb mértékűre lehessen leszorítani a feketemunkát, és szükség esetén beavatkozhassanak a munkapiaci folyamatokba egyes régiók vagy ágazatok szintjén.

A találkozón részvevő foglalkoztatási miniszterek fontosnak ítélték, hogy a munkapiaci kapcsolatokban a viszonosság elve érvényesüljön. Iveta Radicova (Szlovákia) úgy vélte, hogy a munkaerő mozgásának követése megalapozhatja a korlátok fenntartásával szembeni érvelést is. Emlékeztetett arra, hogy a tíz csatlakozó ország azonnal megnyitotta piacát, számoltak a kockázatokkal, mert bíztak a szabadságjogok teljes érvényesülésében. Krzysztof Michalkievicz (Lengyelország) felhívta a figyelmet, hogy Európában 2006. a munkavállalói mobilitás éve, és az EU minden polgárának élni kell ezzel a lehetőséggel. Kijelentette: nincs szakmai érv a korlátozások fenntartására, de a meglévő félelmeket oldani kell, mivel a nyitás mindenkinek az érdekét szolgálja. Cestmir Sajda (Csehszlovákia) megjegyezte: a munkapiaci korlátozásokkal az alapvető szabadságjogok sérülnek, pedig a csatlakozás előtt mindenki nagyon fontosnak tartotta ezeket az értékeket. Irracionális és előítéletes félelmekkel kell szembenézni. Janez Drobic (Szlovénia) megerősítette: a munkaerő áramlásának nyomon követése megoldható és ezáltal lehetővé válik az állampolgárok szociális integrációjának az elősegítése is.

Kérdésre válaszolva Csizmár Gábor elmondta: Németország és Ausztria részéről megért bizonyos félelmeket, de bízik abban, hogy a tények meggyőzik a berlini és a bécsi kormányt. Lengyel kollégája hozzátette: a korlátozásokkal kapcsolatban parlamenti jóváhagyás kell, ezért a közvéleményt is meg kell győzni ezekben az országokban. A szlovák miniszter asszony pedig hangsúlyozta: az álláspontok radikális megváltoztatására nem lehet számítani, a lényeg az, hogy 2011-ig ne maradjanak fenn az átmeneti munkapiaci korlátozások.