Az orvosok után a pedagógusok szakmai szervezetei is tiltakoznak a kormányzat stratégiája ellen
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Pluszban tett vállalásaiban "valótlan állítások" és olyan terv olvasható, amely nem a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul.
A vállalások a pedagóguspálya vonzóvá tétele helyett azt szolgálják, hogy a kormány uniós támogatás felhasználásával további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontásáért és a pedagógusok kiszolgáltatottságának növeléséért - közölték az érdekvédelmi szervezetek.
Szerintük a tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására, a tanulói eredményesség növelésére. Ezzel a pedagógusbérek ígért felzárkóztatása sem valósul meg, kiszámítható életpályát, előmenetelt pedig "végleg nem biztosít".
A PDSZ és a PSZ a kormány teljesítményértékelésről szóló tervezetének elkészítésében nem vett részt, az egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet által másfél éve megfogalmazott követeléseket.
Sérelmezték továbbá, hogy a kormány - a szakszervezetek tiltakozása ellenére - újból és újból felveti a pedagógusok új jogállási törvénybe történő "kiszervezését".
A teljesítményértékelési rendszer tervezete szerintük nem felel meg az EFOP Plusz programban foglalt vállalásnak, és húsz százaléknál nagyobb mértékű, ráadásul kötelező béreltérítést tartalmaz olyan szempontok alapján, amelyek egy részére a pedagógusnak, illetve az intézményvezetőnek nincs közvetlen ráhatása.
A PDSZ és a PSZ követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pedagógusok illetményrendszerével és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak béremelésével és munkaterhelésével kapcsolatos terveit, és ezekről folytasson érdemi egyeztetést.
Első lépésként idén januártól minden foglalkoztatottnak legalább 45 százalékos alapilletmény-emelést szorgalmaztak. Hozzátették: a szakmai ágazati pótlék e fölött kerüljön az alapilletménybe, a többletmunkát pedig a tárgyhavi illetménnyel együtt fizessék ki, helyi döntésen alapuló további illetményemelés csak objektív, mérhető szempontok alapján, a szakszervezetek által ellenőrizhető módon történhessen.
A szervezetek tiltakoznak az "illetményeltérítés" rendszere ellen is.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon