Az otthoni munka jótékony hatása

A Stanford Egyetem munkatársai a 13 ezer főt foglalkoztató CTrip kínai utazási irodánál végeztek egy kísérletet. A cég szerette volna csökkenteni az irodaköltségeket, valamint a call centerben az elvándorlást, ezért az otthoni munkavégzést fontolgatták. Ugyanakkor attól tartottak, hogy a munkatársak, műszakvezetőik ellenőrzésétől távol, pocsékul fognak teljesíteni. De nem ezt történt.

A repülőjegy és a hotel divízió munkatársai közül kb. ötszázan érdeklődtek az otthoni munkavégzés iránt, és közülük kétszázötvenöten tudtak részt venni a kilenc hónapig tartó kísérletben (legalább hat hónapja a cégnél voltak, rendelkeztek széles sávú internettel otthon, valamint külön szobával, ahol dolgozhattak). Akiknek páros szám a születésnapjuk, azok dolgozhattak otthonról, akiknek páratlan, azok maradtak az irodában és képezték a kontrollcsoportot. A két csoport teljesen egyforma műszakrendben, ugyanazon csoportvezetők felügyelete mellett, megegyező IT infrastruktúrával és bónuszrendszerrel dolgozott. Az egyetlen különbség a munkavégzés helyszíne volt.

Érdekes eredmények születtek. Az otthonról dolgozók teljesítménye 13 százalékkal emelkedett a kontrollcsoporthoz képest. Ebből 9.5 százalék a műszakon belül munkával töltött idő növekedése, 3.5 százalék pedig a ledolgozott percekre jutó hívásszám bővülése. A kontrollcsoportnak nem csökkent a teljesítménye, függetlenül attól, hogy nem kedvezett nekik a szerencse, és nem kerültek be az otthon dolgozók közé.

A másik fontos eredmény, hogy az otthonról dolgozók között az elvándorlás drámai csökkenést mutatott: 50 százalékkal kevesebben hagyták el a céget. A dolgozói elégedettségi és hozzáállást vizsgáló kérdőívekben pedig jelentősen pozitívabb képet mutattak válaszaik. Végül, de nem utolsó sorban, a cég munkatársanként kb. 2000 dolláros megtakarítást ért el az otthoni munkavégzés lehetővé tételével.

A kísérlet végezetével mindenki lehetőséget kapott arra, hogy az otthoni munkavégzést válassza. Az otthoniak fele maradt otthon, a kontrollcsoportból pedig kétharmad maradt az irodában, egyharmad pedig az otthonira váltott. Azt találták, hogy akik jól teljesítettek otthon, azok maradtak, akik kevésbé, azok inkább visszamentek a cég telephelyére. Tehát valakinek bejött, valakinek nem.

Miként a Tudatos Vezetés HR Blogban olvasható, ha az egyén szintjén nézzük az otthoni munkát, akkor megállapítható, hogy valakinek passzol a személyiségéhez és a motivációjához, valakinek egyáltalán nem. - Nekem speciel passzol. Lassan négy éve, hogy nincs irodám: vagy ügyfélnél vagyok (tréninget tartok, coacholok, megbeszéléseken veszek részt), vagy pedig otthon dolgozom. Rendkívül hatékony, hogy teljesen a munkára tudok fókuszálni, ezáltal sokkal gyorsabban elkészülök akár a darálást, akár az elmélyülést igénylő feladatokkal. Az ezt megelőző évtizedhez képest naponta megspórolok kétszer egy óra dugóban ülést. Egy-egy másfél-kétórás munkamegbeszélésnek viszont jelentős időköltsége van: elmegy vele egy fél nap. És igenis szükség van rá, ha másokkal kooperálunk. Jó a telefon, jó a skype, de ha valami összetettebb dolgot kell megbeszélni, akkor azt személyesen a leghatékonyabb - írja a blogoló.

A másik dimenzió a munka jellege. Ha főleg egyéni tevékenységet és/vagy komoly elmélyülést igényel, akkor sokkal hatékonyabb otthon, folyamatos figyelemelterelés és megbeszélések tömkelege nélkül dolgozni. Ha a munka viszont sok kooperációt, együtt dolgozást, ötletelést kíván, akkor az iroda sokkal alkalmasabb rá. - És van még egy előnye: amikor letelik a nap, akkor ott lehet hagyni a munkát, már aki képes lekapcsolni - emeli ki a Tudatos Vezetés HR Blog.

A harmadik, hogy az a bizonyos otthon megfelelő-e erre, tényleg félre lehet-e vonulni.

- Vezetési szempontból szerintem nagyon tanulságos ez a kísérlet. Leginkább azért, mert az előzetes elképzelésekkel szemben a műszakvezetők vigyázó szeme nélkül is képesek az emberek termelni, és akinek ez fekszik, az még jobban is teljesít és elégedettebb a munkájával - zárja gondolatait a blogoló.

Tudatos Vezetés HR Blog