Bírálják az EU-t a munkaerő-korlátozások miatt

Becsukják az újak előtt az ajtót

Miközben az EU-ba most bekerülő 73 millió ember meleg fogadtatást érdemelne, hiszen ezzel a lépéssel szimbolikusan is lezárult a kommunizmustól a demokrácia felé vivő útjuk, most egyszerűen becsukják előttük az ajtót, a WSJE keddi számában megjelent vezércikk szerint.

A jelek szerint a nagy befolyással bíró szakszervezetek sikeresen ijesztgették a közvéleményt azzal, hogy az új tagok állampolgárai tömegesen jönnek majd a jelenlegi tagállamokba, s ott vagy elhalásszák az ottaniak orra elől a munkahelyeket, vagy segélyeken élnek majd, növelve a jóléti rendszer kiadásait, írta a WSJE. Ezért azután nemrégiben Svédország, Dánia és Hollandia is visszavonta az új tagok számára szabad munkavállalást ígérő álláspontját, s immáron csak Írország, illetve - bizonyos megszorításokkal - Nagy Britannia fogja a többi EU-állampolgárral egyenlően kezelni e szempontból az újonnan érkezőket.

Amerikai, spanyol és portugál példák

Márpedig több olyan példa is van, amelynek alapján a most hozott korlátozások alaptalannak tűnnek, a lap szerint. Az Egyesült Államok például az 1990-es években több mint 13 millió bevándorlót fogadott, és ezek hozzájárultak az amerikai növekedés gyorsulásához, miközben a munkanélküliség csökkent. Spanyolország és Portugália esete is figyelemre méltó: az EU akkori tagállamai e két ország felvételekor (1986) is nagyarányú bevándorlástól tartottak. Ezért korlátozásokat léptettek életbe, de ez utóbbiakat azután a tervezettnél hamarabb feloldották, mert a félelmek alaptalannak bizonyultak.

A legtöbb EU-tagállamban olyan nagylelkű a segélyezési politika, hogy egyes bevándorlóknak valóban akkor is megérné a bevándorlás, ha a célországban munkanélküliként kellene megélniük, írta a WSJE. A lap szerint erre a problémára az lenne az igazi megoldás, ha az EU-tagok megreformálnák teljes jóléti rendszerüket, hogy az a munkavállalást ösztönözze.

A magyar kivándorlási hajlandóság igen alacsony

Magyarország értetlenül áll a keleti munkaerő tömeges beáramlásával kapcsolatos uniós félelmek előtt, lakosságának kivándorlási hajlandósága ugyanis minden felmérés szerint igen alacsony - írta kedden a Financial Times. A lap budapesti tudósítójának jelentése szerint a multinacionális társaságok már a 90-es évek végén, a nyugat-magyarországi beruházási hullám tetőpontján meggyőződhettek erről, amikor kezdtek kifogyni a helyi munkaerőből.

Az olyan vállalatok, mint az Audi, a Philips vagy az IBM biztosak voltak abban, hogy a jól fizető állásokra könnyen tudnak majd munkaerőt átcsábítani Kelet-Magyarországról, amelynek egyes vidékein a 40 százalékot is elérte a munkanélküliség. De tévedtek: kiderült, hogy a magyarok mozgékonysága még saját hazájukon belül is igen alacsony, a Financial Times szerint.

Alaptalannak nevezi a keleti munkaerő beáramlásával kapcsolatos uniós félelmeket György Károly, az Magyar Szakszervezetek Országos Szervezetének egyik illetékese. Az erről készült valamennyi felmérés azt mutatja, hogy a magyarok migrációs hajlandósága 2 százalék körül van, vagyis hozzávetőleg ugyanakkora, mint a jelenlegi EU-tagállamok lakosságáé, mondta György Károly. A Nagy Britanniában erről folyó vitát a politika és a szakszervezetek szítják, tette hozzá.

A romák kivándorlásától is félnek

A munkaerő-áramláson túl az is aggodalmat kelt, hogy szegény sorsú romák ezrével indulnak majd nyugatra, de nem munkát keresni, hanem a bőkezű szociális juttatásokat igénybe venni, írta a Financial Times. A lap szerint összesen mintegy másfél millió roma él a csatlakozó országokban - közülük 500-600 ezren Magyarországon -, sokan nyomorúságos körülmények között, az oktatásban és a munkaerőpiacon is diszkriminációval sújtva.

Vezetőik és támogatóik azonban állítják, hogy a romák kiáramlásával kapcsolatos félelmek is túlzottak. Nem sok jele van annak, hogy nagyobb mértékű mozgásra lehetne számítani, mondta a lapnak Claude Cahn, az Európai Roma Jogok Központja budapesti székhelyű intézmény igazgatója.


Az Európai Bizottság elnöke aggódik a helyzet miatt

Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét aggasztják a munkaerő EU-n belüli áramlásának ügyével kapcsolatos fejlemények, miközben a bizottságnak továbbra sincs teljes képe a helyzetről - közölték kedden az intézmény illetékesei. Romano Prodi és Anna Diamantopulu foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos szóvivői a brit kormánynak azt a hétfői bejelentését kommentálták, amely szerint az új tagállamokból a szigetországba érkező munkavállalók két évig nem vehetik igénybe az ottani szociális kedvezményeket.

A brüsszeli bizottság elnöke nem konkrétan a londoni bejelentés - vagy bármely más tagország ezzel kapcsolatos intézkedései - miatt aggódik, hanem általában a kialakult helyzet miatt, amelyet szerinte alaposabban is meg kell vizsgálni, közölte Romano Prodi szóvivője. Hozzátette azonban, hogy a bizottság egyelőre nem kíván politikai állásfoglalást kialakítani a fejleményekről, mert a rendelkezésére álló információk nem elég átfogóak és részletesek ehhez.

A bizottság a megállapodás ellenére többször is kért tájékoztatást a jelenlegi tagállamoktól ezzel kapcsolatban, de erre még mindig csak egy részük reagált, és ezek az információk is töredékesek. Egyelőre Nagy-Britannia sem tájékoztatta Brüsszelt a hétfőn bejelentett intézkedésekről, és amíg nem áll rendelkezésre ezekről részletesebb vagy hivatalosabb ismertetés, a bizottság érdemben nem tudja kommentálni őket - mondták a szóvivők.

A szociális kedvezményeket és juttatásokat illetően a csatlakozási szerződés nem határoz meg a munkaerő-áramláshoz hasonló átmeneti időszakot, vagyis ezekre a hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elve érvényes, éspedig már a csatlakozások napjától, május 1-től, közölte Brüsszel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tagállamok ezen a téren nem alkalmazhatnak másféle intézkedéseket az újonnan csatlakozó országok állampolgáraira, mint a jelenlegiekére.

(MTI)