Cenzor és feszült várakozás a Magyar Hírlapnál

Cenzor és feszült várakozás a Magyar Hírlapnál 2004. november 5. " class="kapcsszoveg">FigyelőNet Felfokozott hangulatban várják a kiadó péntek délutáni, a lap jövőjét meghatározó bejelentését a Magyar Hírlap munkatársai. Eközben biztonsági emberek és cenzor felügyeli a lapot. Ön mit szól hozzá? Forradalmi hangulat uralkodik a Magyar Hírlap szerkesztőségében, mondták el a FigyelőNetnek a lap névtelenségük megőrzését kérő munkatársai. Ennek oka, hogy a lap dolgozói szerint a Ringier kiadó nem tesz meg mindent a lap sikeres eladásáért, s korlátozza az ott dolgozók mozgását.A Ringier várhatóan péntek délután fél ötkor jelenti be, hogy pontosan mit tervez a lappal, akkor derül ki, hogy sikerült-e magállapodásra jutni egy befektetővel.Lapértesülések szerint a kiadónál az amerikai Lauder-csoport és a brit Mirror-csoport is érdeklődött a lap iránt. Ugyanakkor olyan információk is napvilágot láttak, hogy a kiadó valójában nem akarja értékesíteni a lapot, mivel az versenytársat jelentene a Népszabadságnak. A kiadó minden partnerével levélben közölte a Magyar Hírlap november 6-i megszűnésének hírét, és egyes információk szerint levélben értesítette az előfizetőket, hogy a későbbiekben a Magyar Hírlap helyett a Népszabadságot kapják majd. Kiszerelték a CD-írókatA szerkesztőségben biztonsági emberek felügyelik a munkát, s nézik, hogy mit dolgoznak a munkatársak, miközben a nyomdában a kiadó munkatársa felügyeli az oda kerülő lapot. Cenzor a már levilágított lapból is kivetetheti a Ringier-re nézve terhelő adatokat tartalmazó cikkeket.A péntek reggeli lapindító értekezleten szintén megjelent a kiadó munkatársa, de jelenlétét a szerkesztőségiek elutasították. Indoklásuk szerint egy baráti társaság folytatott megbeszélést, ahol nincs keresnivalója hívatlan vendégnek, ugyanis ők nem állnak szerződéses viszonyban a Ringier-vel. Ezzel szemben a kiadó azt vallja, hogy mivel a Magyar Hírlap munkatársai használják a Ringier infrastruktúráját szerződésben is állnak vele. A szerkesztőségi ülést ezután egy másik szobában folytatták, ahova az újságírókat nem követte a kiadó munkatársa.A szerkesztőségben dolgozókat biztonsági emberek figyelik, semmilyen papírt nem vihetnek ki az épületből. A dolgozók nem archiválhatják az évek alatt összegyűjtött dokumentumaikat, saját cikkeiket, vagy a telefonszámokat; a kiadó kiszereltette a CD-írókat a számítógépekből. A munkatársak szerint a szerkesztőségi hangulat nem gyászos, inkább felfokozott lelkiállapotban várják a délutáni döntést. Az elmúlt egy hétA Magyar Hírlap olvasottságának alakulása - féléves átlagos mutatók (Forrás: Nemzeti Média Analízis)Papp Béla, a Ringier kiadó ügyvezető igazgatója október 29-én, pénteken jelentette be, hogy megszüntetik a lapot. A lap a kiadótól akkor egy hét haladékot kapott, pontosabban a szerkesztőség munkatársai ezen a héten, szombatig fizetés nélkül dolgozva állítják elő az újságot. Ezalatt, amennyiben jelentkezik befektető, amely tovább üzemeltetné a lapot, elkezdődhetnek a tárgyalások. Az olvasótáborát fokozatosan elvesztő (lásd ábránkat) és veszteségesen működő lap a 29-ei álláspont szerint november 6-án jelenik meg utoljára.Péntek déli információink szerint, mivel a szerkesztőség és a kiadó összerúgta a port, veszélybe került az utolsó lapszám megjelenése is. Ezt a hírt Szombathy Pál, a Magyar Hírlap főszerkesztője kérdésünkre cáfolta, s mint elmondta: a lap munkatársai úgy készülnek a szombati lapszámmal, hogy nem az lesz az utolsó. Amennyiben a kiadó a fél ötkor várható bejelentésével mégis megszünteti a lapot, akkor a délután folyamán elkészítenek egy "utolsó lapszámot".Hírlap-történelemA Ringier az 1968-ban alapított Magyar Hírlappal ünnepelte az ezredfordulót, ugyanis 2000 végén vásárolta meg a lapot, s vele együtt a Mai Napot, amit később tartalmilag beolvasztott a Blikkbe. A Magyar Hírlap 2001 második felében kezd ráerősíteni a gazdasági napilap imidzsre, amit egy jelentős terjedelmű gazdasági melléklet kíván alátámasztani. A lap mintegy másfél éve hajtott végre újabb koncepcióváltást, s nyomdatechnikában, valamint tartalomban bulvárosodni kezdett. Az elmúlt egy évAz 1968-ban alapított Magyar Hírlap háza táján az utóbbi időben rendszeresen merültek fel a megszűnéssel kapcsolatos pletykák, legutóbb pedig az a hír járta be a magyar sajtót, hogy a Magyar Hírlapot egy Csányi Sándor OTP-elnökhöz kötődő befektetői csoport vásárolná meg. A napilap 2001-ben 2,05 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 542 milliós, 2002-ben pedig 1,56 milliárdos bevétel mellett 568 milliós üzemi veszteséget termelt. Amennyiben a Magyar Hírlap most kikerül a Ringier Kiadó Kft. portfoliójából, elképzelhető, hogy a kiadó egyszerűbben elérheti a Népszabadság Rt.-ben 2002-ben megszerzett 49,9 százalékos részvénycsomagjának megemelését. Ennek ellentmond a versenytanács korábbi döntésének indoklása, mely szerint a Magyar Hírlap elidegenítése nem orvosolta volna a versenyproblémát, hiszen az alapvetően nem a viszonylag alacsony piaci részesedésű Magyar Hírlap létéből, hanem a saját piacain piacvezető Blikk és Nemzeti Sport, illetve a szintén piacvezető Népszabadság egy vállalkozáscsoportba kerüléséből adódik. (A svájci médiacég tulajdonában van a hazai napilapok közül a Blikk és a Nemzeti Sport is.)A Ringier egyébként még tavaly márciusban jelentette be, hogy a cég lett a Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa. A svájci médiavállalkozás tulajdonát képező holland Tabora B.V. ugyanis a Népszabadság Rt. eddig birtokában lévő 49,9 százalékos tulajdonrésze mellé újabb 17,7 százalékot vett át a Bertelsmann AG/Gruner+Jahr AG-tól. (A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényei eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, ez pedig ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.) A többségi tulajdon megszerzésére tett kísérlet azonban csak kísérlet maradt, az ügylet ugyanis, mint azt korábban említettük, immáron több alkalommal elbukott a versenyhivatali vizsgálatokon.