Csökkenő munkanélküliség Romániában

Márciusban 4,9 százalékos, tavaly áprilisban 5,8 százalékos volt a munkanélküliség Romániában.
Romániában nagy a munkaerőhiány, miután az infrastrukturális beruházások, nem utolsó sorban a megnyíló EU-alapok segítségével, végre fellendülőben vannak, ám a rendszerváltás óta a munkaképes korúaknak több mint a 10 százaléka külföldre távozott, jobb kereset reményében.
Éppen egy hónap múlva kezdik például építeni a második hidat a Dunán Románia és Bulgária - Calafat és és Vidin között. A 2010-re elkészülő, négysávos autóutat, vasútvonalat, bicikliutat és gyalogos átkelőt hordozó, 1971 méteres alkotás 100 millió euróba, a teljes beruházás a kiegészítő út- és vasútfejlesztésekkel együtt 236 millió euróba kerül majd, írta a Rompres hírügynökség. A tervezést és a kivitelezést a spanyol Fomento de Construcciones y Contratas építővállalat nyert el korábban.

Románia hazai összterméke tavaly - 342,418 milliárd lej (25,46 billió forint) - 7,7 százalékkal volt több reálértékben a 2005-ösnél. Az idei évre a kormány ehhez képest valamelyes lassulást, 6,5 százalékos növekedést vár. A növekedést jelenleg főleg a külföldi beruházások táplálják, a kormányzati költekezés viszont - egyes infrastrukturális beruházások szervezetlensége miatt - egyelőre elmarad még a tervektől is, így Románia államháztartási hiánya csak a GDP 1,9 százaléka lett tavaly, a 2005-ös 1,4 százalék után, messze a legföljebb 3 százalékos EU-szabály alatt. Mindezért a GDP viszonylag inflációmentesen növekedhet, annak ellenére, hogy a lakossági fogyasztás éves összehasonlításban 10 százalék fölött bővül, az átlagbér 10-12 százalékos éves reál-emelkedéseiből, mert a nagy a munkaerőhiány.
Legutóbbi statisztika szerint márciusban a nettó átlagbér 1013 lej (76 345) volt, a húsvéti prémiumokat is beszámítva 7,7 százalékkal több, és reálértékben 7,6 százalékkal több, mint februárban. Tavaly márciushoz képest az emelkedés 22,3 százalékos, reálértékben pedig 18 százalékos volt. 1990. októberhez képest az átlagbér reálértéke 107,1 százalékkal volt több márciusban, a februári, 99,6 százalékos többlet után.
Romániában áprilisban 3,77 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Előzőleg, márciusban a rendszerváltás óta a legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent, továbbra is az olcsó EU-import versenye miatt. Februárban 3,8 százalékos, januárban 4,01 százalékos, decemberben 4,87 százalékos, 2005. decemberben 8,6 százalékos volt.
Tavaly augusztustól már rendre alacsonyabb volt az infláció, mint bármikor a rendszerváltás óta, így a végeredmény kényelmesen a bank 4-6 százalékos év végi célján belül maradt. 2005. decemberben még nem sikerült teljesíteni a 6,5-8,5 százalékos célt.
Ennek ellenére az EU-csatlakozás után fellazult politikai fegyelem, pontosabban a fegyelmezetlenség jegybanki szigort válthat ki Romániában, kényszerűen lassítva a gazdasági növekedést.
"A jelenlegi politikai feszültség és egy választási kampány hamaros kilátása a pénzügy- és a bérpolitika szélsőséges enyhítéséhez vezethet" a kormányzat részéről, figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank a másfél hete kiadott, negyedéves inflációs elemzésében.
A bank egyelőre változatlanul, 3,7 százalékon hagyta az előrejelzését a decemberi tizenkét havi inflációra. Az év végi célsávja 3-5 százalékos, a jövő év végére 2,8-4,8 százalékos.
A Román Nemzeti Bank 2004. júniusban kezdte kamatcsökkentő ciklusát, az alapkamatnál 21,15 százalékról indulva. A sorozatos enyhítést még 2005-ben is folytatta, de tavaly már szigorításba fogott. Az infláció elleni küzdelem jegyében tavaly kétszer emelte alapkamatát, összesen 1,25 százalékponttal 8,75 százalékra. Az idén, a lassulni várt gazdasági növekedést támogatandó, februárban háromnegyed százalékponttal, márciusban további fél százalékponttal, most május 2-án újabb negyed százalékponttal csökkentette alapkamatát, az úgynevezett pénzügypolitikai rátát, 7,25 százalékra. Enyhítési kedve azonban elmúlhat a politikai zűrzavarok miatt, vélik elemzők, a bank pénteken inflációs jelentését látva.
A feszültséget kissé növelni fogja az is, hogy a most már növekvő kiadásokra tekintettel az idén és jövőre 3,2-3,2 százalékos lehet Románia államháztartási hiánya a GDP-hez képest, legalábbis az EU statisztikai hivatalának múlt héten megjelent előrejelzése szerint.