Czomba Sándor elnézte a versenyszféra számait
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA versenyszférában létrehozott új munkahelyek is fontos szerepet játszottak a foglalkoztatás bővülésében mind az utóbbi egy, mind pedig az utóbbi három évben; ennek is köszönhető, hogy a KSH friss adatai szerint két évtizedes rekordot döntött a foglalkoztatottak száma idén nyáron - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Valószínűleg hibás adatokra támaszkodva, ugyanis a KSH számai szerint éppen ennek az ellenkezője igaz.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint az idén június-augusztusban 3 millió 981 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 67 ezerrel - 1,7 százalékkal - több, mint egy évvel korábban. Az idén nyáron 440 ezer munkanélküli volt Magyarországon, 16 ezerrel kevesebb 2012 harmadik negyedévéhez viszonyítva; a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 9,9 százalékra mérséklődött.
Czomba Sándor a sajtótájékoztatón kiemelte: 2009 nyara óta először csökkent 10 százalék alá a munkanélküliségi ráta, ami kedvező tendencia. Hozzáfűzte: korábban a foglalkoztatás és a munkanélküliség egyszerre nőtt, néhány hónapja e kettő már elvált egymástól, és a munkanélküliség csökkenő pályára állt.
Az államtitkár közlése szerint a gazdaságilag aktívak száma folyamatosan nő, a munkanélküliek számának csökkenése pedig elsősorban a foglalkoztatás bővüléséből adódik.
A kormányváltáshoz képest 2013. június-augusztusban 225 ezerrel, 2010 nyarához képest 180 ezerrel dolgoztak többen. A 225 ezres bővülésből 89 ezret magyarázott a közfoglalkoztatás emelkedése, és csaknem ugyanennyit, 88 ezret a versenyszférában dolgozók számának emelkedése - állította Czomba Sándor. A versenyszférában dolgozók számának változásával kapcsolatban azonban az államtitkár téved: 2010 nyara és 2013 nyara között a versenyszférában foglalkoztatottak számában 88 ezres bővülés helyett több mint húszezres csökkenés történt a KSH 5 főnél több embert foglalkoztató vállalatok bevonásával készülő, Keresetek című statisztikája szerint. A foglalkoztatottakat felmérő statisztika egyébként nem részletezi, hogy a kikérdezettek mely szférában dolgoztak.
Az államtitkár hozzátette azt is, hogy 48 ezerrel nőtt bő három év alatt a vendégmunkások, vagyis a külföldön dolgozó magyarok száma.
Utóbbi adat kapcsán az államtitkár jelezte: a KSH a munkaerő-felmérésben az egy éven belüli mozgásokat méri, a több éve külföldön élő és dolgozó migránsokat nem mutatja a felmérés, így az mondható el, hogy az utóbbi három évben az egy éven belüli vendégmunkások száma nőtt 48 ezerrel.
Az államtitkár szerint ebben az emelkedésben az is szerepet játszhatott, hogy Németország és Ausztria 2011 májusában nyitotta meg munkaerőpiacát Magyarország előtt.
Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben megalkotott Magyar Munka Tervben is azt vizionálták, hogy a foglalkoztatás bővülésében 2012-2013-ban jelentős szerepet fog játszani a közfoglalkoztatás, mert a versenyszféra nem lesz olyan mértékben jelen a válságból való kilábalás időszakában, mint azt a kabinet szeretné.
A foglalkoztatottak létszámának növekedését ágazatok szerint vizsgálva az látszik, hogy elsősorban a feldolgozóipar - azon belül a járműgyártás - és a mezőgazdaság húzta a bővülést, valamint a közigazgatás, amelyben a közfoglalkoztatás számai is benne vannak - ismertette az államtitkár. Ezzel szemben a kormányváltás óta az építőiparban és az oktatásban csökkent a foglalkoztatottak létszáma - fűzte hozzá.
Czomba Sándor szólt arról is, hogy mind a teljes, mind pedig a részmunkaidős foglalkoztatottak száma emelkedett a kormányváltás óta: a részmunkaidős 54 ezerrel, a teljes munkaidős pedig több mint 170 ezerrel, és a több mint 3 millió 900 ezer foglalkoztatottból csak 300 ezret foglalkoztatnak részmunkaidőben. Az államtitkár szerint a KSH adatai visszaigazolják a kormány intézkedéseit - Első munkahely garancia program, Munkahelyvédelmi akcióterv - a fiatalok foglalkoztatásának területén is: a 15-24 éves fiatalok közül 2013 nyarán több mint 230 ezren dolgoztak, szemben az előző év azonos időszaki mintegy 213, és a 2011 nyári 221 ezerrel.
Cikkünk nyomán a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi helyreigazítási kérelem megjelentetésére kötelezte portálunkat:
Helyreigazítás
Valótlanul állítottuk, hogy Czomba Sándor a 2013. szeptember 27-i, budapesti sajtótájékoztatóján elmondottakkal kapcsolatban valószínűleg hibás adatokra támaszkodott volna, mivel a KSH számai szerint éppen annak az ellenkezője igaz.
A valóságot hamis színben feltüntetve közöltük továbbá, hogy a versenyszférában dolgozók számának változásával kapcsolatban az államtitkár téved: 2010 nyara és 2013 nyara között a versenyszférában foglalkoztatottak számában 88 ezres bővülés helyett több mint húszezres csökkenés történt a KSH 5 főnél több embert foglalkoztató vállalatok bevonásával készülő, Keresetek című statisztikája szerint.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a KSH Keresetek c. statisztikája a bérek alakulásáról számol be, éppen ezért nem alkalmas a foglalkoztatottság változásával kapcsolatos következtetések levonására. Nem tartalmazza ugyanis az 5 fő alatti vállalatokat, az 5 és 50 fő közöttiekről pedig csak részleges mintát vesz. Összességében jóval több, mint egymillió foglalkoztatottra egyáltalán nem lát rá az intézményi statisztika. Éppen ezért a foglalkoztatottság mérésére a KSH Munkaerő-felmérését használja a szakma.
A KSH Munkaerő-felmérése szerint ugyanakkor tény, hogy a legutóbb vizsgált (2013 június - augusztus) időszakban 225 ezerrel többen dolgoztak, mint 2010 tavaszán. Szintén a Munkaerő-felmérésből tudható az is, hogy ebben az időszakban 89 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak, 48 ezerrel a vendégmunkások (egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozók) száma. A növekményből fennmaradó mintegy 90 ezer álláshelynek így a versenyszférában, valamint a közmunka nélkül számított közszférában (tanárok, orvosok, ápolók, köztisztviselők, közalkalmazottak stb.) kellett megjelenni. Mivel ez utóbbi tízezres nagyságrendben csökkent az elmúlt években, így a versenyszférában foglalkoztatottak számában mintegy 90 ezres bővülés következett be.
Czomba Sándor a sajtótájékoztatón kiemelte: 2009 nyara óta először csökkent 10 százalék alá a munkanélküliségi ráta, ami kedvező tendencia. Hozzáfűzte: korábban a foglalkoztatás és a munkanélküliség egyszerre nőtt, néhány hónapja e kettő már elvált egymástól, és a munkanélküliség csökkenő pályára állt.
Az államtitkár közlése szerint a gazdaságilag aktívak száma folyamatosan nő, a munkanélküliek számának csökkenése pedig elsősorban a foglalkoztatás bővüléséből adódik.
A kormányváltáshoz képest 2013. június-augusztusban 225 ezerrel, 2010 nyarához képest 180 ezerrel dolgoztak többen. A 225 ezres bővülésből 89 ezret magyarázott a közfoglalkoztatás emelkedése, és csaknem ugyanennyit, 88 ezret a versenyszférában dolgozók számának emelkedése - állította Czomba Sándor. A versenyszférában dolgozók számának változásával kapcsolatban azonban az államtitkár téved: 2010 nyara és 2013 nyara között a versenyszférában foglalkoztatottak számában 88 ezres bővülés helyett több mint húszezres csökkenés történt a KSH 5 főnél több embert foglalkoztató vállalatok bevonásával készülő, Keresetek című statisztikája szerint. A foglalkoztatottakat felmérő statisztika egyébként nem részletezi, hogy a kikérdezettek mely szférában dolgoztak.
Az államtitkár hozzátette azt is, hogy 48 ezerrel nőtt bő három év alatt a vendégmunkások, vagyis a külföldön dolgozó magyarok száma.
Utóbbi adat kapcsán az államtitkár jelezte: a KSH a munkaerő-felmérésben az egy éven belüli mozgásokat méri, a több éve külföldön élő és dolgozó migránsokat nem mutatja a felmérés, így az mondható el, hogy az utóbbi három évben az egy éven belüli vendégmunkások száma nőtt 48 ezerrel.
Az államtitkár szerint ebben az emelkedésben az is szerepet játszhatott, hogy Németország és Ausztria 2011 májusában nyitotta meg munkaerőpiacát Magyarország előtt.
Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben megalkotott Magyar Munka Tervben is azt vizionálták, hogy a foglalkoztatás bővülésében 2012-2013-ban jelentős szerepet fog játszani a közfoglalkoztatás, mert a versenyszféra nem lesz olyan mértékben jelen a válságból való kilábalás időszakában, mint azt a kabinet szeretné.
A foglalkoztatottak létszámának növekedését ágazatok szerint vizsgálva az látszik, hogy elsősorban a feldolgozóipar - azon belül a járműgyártás - és a mezőgazdaság húzta a bővülést, valamint a közigazgatás, amelyben a közfoglalkoztatás számai is benne vannak - ismertette az államtitkár. Ezzel szemben a kormányváltás óta az építőiparban és az oktatásban csökkent a foglalkoztatottak létszáma - fűzte hozzá.
Czomba Sándor szólt arról is, hogy mind a teljes, mind pedig a részmunkaidős foglalkoztatottak száma emelkedett a kormányváltás óta: a részmunkaidős 54 ezerrel, a teljes munkaidős pedig több mint 170 ezerrel, és a több mint 3 millió 900 ezer foglalkoztatottból csak 300 ezret foglalkoztatnak részmunkaidőben. Az államtitkár szerint a KSH adatai visszaigazolják a kormány intézkedéseit - Első munkahely garancia program, Munkahelyvédelmi akcióterv - a fiatalok foglalkoztatásának területén is: a 15-24 éves fiatalok közül 2013 nyarán több mint 230 ezren dolgoztak, szemben az előző év azonos időszaki mintegy 213, és a 2011 nyári 221 ezerrel.
Cikkünk nyomán a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi helyreigazítási kérelem megjelentetésére kötelezte portálunkat:
Helyreigazítás
Valótlanul állítottuk, hogy Czomba Sándor a 2013. szeptember 27-i, budapesti sajtótájékoztatóján elmondottakkal kapcsolatban valószínűleg hibás adatokra támaszkodott volna, mivel a KSH számai szerint éppen annak az ellenkezője igaz.
A valóságot hamis színben feltüntetve közöltük továbbá, hogy a versenyszférában dolgozók számának változásával kapcsolatban az államtitkár téved: 2010 nyara és 2013 nyara között a versenyszférában foglalkoztatottak számában 88 ezres bővülés helyett több mint húszezres csökkenés történt a KSH 5 főnél több embert foglalkoztató vállalatok bevonásával készülő, Keresetek című statisztikája szerint.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a KSH Keresetek c. statisztikája a bérek alakulásáról számol be, éppen ezért nem alkalmas a foglalkoztatottság változásával kapcsolatos következtetések levonására. Nem tartalmazza ugyanis az 5 fő alatti vállalatokat, az 5 és 50 fő közöttiekről pedig csak részleges mintát vesz. Összességében jóval több, mint egymillió foglalkoztatottra egyáltalán nem lát rá az intézményi statisztika. Éppen ezért a foglalkoztatottság mérésére a KSH Munkaerő-felmérését használja a szakma.
A KSH Munkaerő-felmérése szerint ugyanakkor tény, hogy a legutóbb vizsgált (2013 június - augusztus) időszakban 225 ezerrel többen dolgoztak, mint 2010 tavaszán. Szintén a Munkaerő-felmérésből tudható az is, hogy ebben az időszakban 89 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak, 48 ezerrel a vendégmunkások (egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozók) száma. A növekményből fennmaradó mintegy 90 ezer álláshelynek így a versenyszférában, valamint a közmunka nélkül számított közszférában (tanárok, orvosok, ápolók, köztisztviselők, közalkalmazottak stb.) kellett megjelenni. Mivel ez utóbbi tízezres nagyságrendben csökkent az elmúlt években, így a versenyszférában foglalkoztatottak számában mintegy 90 ezres bővülés következett be.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc