Czomba Sándor Londonban: Meg kell látni a fantáziát a kétkezi munkában
A magyar munkapiac sajátos kettőssége a magas munkanélküliség és az, hogy a vállalkozások ennek ellenére gyakran nem jutnak megfelelő képesítésű szakemberekhez - mondta csütörtökön Londonban Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A magyar szakpolitikus a világ legnagyobb, kétévente Londonban megrendezett nemzetközi szaktudásversenyén tett látogatást. A WorldSkills London 2011-en 51 országból - köztük Magyarországról - összesen ezer fiatal szakember és tanuló méri össze szaktudását 46 különböző szakmában.
Czomba Sándor a rendezvény csütörtöki munkanapja után az MTI-nek elmondta: a kormány szeretné, ha Magyarországon a jövőben minél több diák látna fantáziát a kétkezi munkában. Óriási gond ugyanis a magyar gazdaságban, hogy a termelőszféra súlya a munkapiacon "borzasztó alacsony": a munkaviszonyban lévő 3,8 millió ember közül hozzávetőleg 1,2 millió dolgozik a termelésben. "Ezt a számot lényegesen növelni kell, ha azt akarjuk, hogy a gazdaság motorjai felpörögjenek" - fogalmazott az államtitkár.
Az MTI kérdésére, hogy az egyszerre jelenlévő munkanélküliségben és munkaerőhiányban mekkora szerepe van a munkaképes korú magyar lakosság mobilitáshiányának, Czomba Sándor úgy felelt: ő azt szokta erre a problémára mondani, hogy a magyar munkaerő mobilitása "a nullához közelít".
A szakpolitikus szerint ebben még olyan tényezők is szerepet játszanak, hogy ha például egy kelet-magyarországi családnak sikerül is eladnia lakását, az ingatlanért kapott pénzből nem tud megfelelő új otthont vásárolni az ország valamely jobb helyzetben lévő térségében.
Czomba Sándor szerint a kormány a munkaerő-mobilitási problémára válaszul azt szeretné elérni, hogy a vállalkozások települjenek azokba a térségekbe, amelyekben rendelkezésre áll a munkaerő. "Amikor befektetőkkel tárgyalunk, az egyik legfontosabb kérésünk az, hogy még ha a beruházás nem is a leghátrányosabb helyzetű régiókban valósul meg, a beszállítói körbe csatlakoztassanak be minél több olyan magyar vállalkozást, amelyek ezekben a térségekben működnek" - mondta a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára.
Czomba Sándor szerint ugyanakkor felmerül az a kérdés, hogy vannak-e ezekben a régiókban olyan vállalkozások, amelyek fejlesztésre és fejlődésre képesek. A kormány ezért az idén ötmilliárd forint értékben írt ki pályázatot munkahelyteremtő beruházásokra, elsősorban a leghátrányosabb térségekben működő kis- és középvállalkozásoknak. Az államtitkár szerint az ötmilliárdos pályázati összegre tízmilliárdos igény érkezett, és már több mint háromezren jutottak álláshoz így teremtett munkahelyeken; háromnegyedük hátrányos helyzetű országrészekben.
Czomba Sándor a rendezvény csütörtöki munkanapja után az MTI-nek elmondta: a kormány szeretné, ha Magyarországon a jövőben minél több diák látna fantáziát a kétkezi munkában. Óriási gond ugyanis a magyar gazdaságban, hogy a termelőszféra súlya a munkapiacon "borzasztó alacsony": a munkaviszonyban lévő 3,8 millió ember közül hozzávetőleg 1,2 millió dolgozik a termelésben. "Ezt a számot lényegesen növelni kell, ha azt akarjuk, hogy a gazdaság motorjai felpörögjenek" - fogalmazott az államtitkár.
Az MTI kérdésére, hogy az egyszerre jelenlévő munkanélküliségben és munkaerőhiányban mekkora szerepe van a munkaképes korú magyar lakosság mobilitáshiányának, Czomba Sándor úgy felelt: ő azt szokta erre a problémára mondani, hogy a magyar munkaerő mobilitása "a nullához közelít".
A szakpolitikus szerint ebben még olyan tényezők is szerepet játszanak, hogy ha például egy kelet-magyarországi családnak sikerül is eladnia lakását, az ingatlanért kapott pénzből nem tud megfelelő új otthont vásárolni az ország valamely jobb helyzetben lévő térségében.
Czomba Sándor szerint a kormány a munkaerő-mobilitási problémára válaszul azt szeretné elérni, hogy a vállalkozások települjenek azokba a térségekbe, amelyekben rendelkezésre áll a munkaerő. "Amikor befektetőkkel tárgyalunk, az egyik legfontosabb kérésünk az, hogy még ha a beruházás nem is a leghátrányosabb helyzetű régiókban valósul meg, a beszállítói körbe csatlakoztassanak be minél több olyan magyar vállalkozást, amelyek ezekben a térségekben működnek" - mondta a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára.
Czomba Sándor szerint ugyanakkor felmerül az a kérdés, hogy vannak-e ezekben a régiókban olyan vállalkozások, amelyek fejlesztésre és fejlődésre képesek. A kormány ezért az idén ötmilliárd forint értékben írt ki pályázatot munkahelyteremtő beruházásokra, elsősorban a leghátrányosabb térségekben működő kis- és középvállalkozásoknak. Az államtitkár szerint az ötmilliárdos pályázati összegre tízmilliárdos igény érkezett, és már több mint háromezren jutottak álláshoz így teremtett munkahelyeken; háromnegyedük hátrányos helyzetű országrészekben.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Szexuális zaklatás a munkahelyen – Michael Douglastől Nicole Kidmanig