Dinamikusan nő a magyarországi startup cégek száma

Korányi László szerint 2007-2008 előtt a szó igazi értelmében startup cégekről nem nagyon lehetett beszélni, azóta viszont számos világsikert elérő cég jött létre. Közülük a Prezi, a LogmeIn, a Ustream vagy az NNG sikertörténetét emelte ki, amelyek példája szerinte jól mutatja, hogy Magyarországon is lehet, és érdemes startup céget indítani.

A hivatal becslései szerint néhány száz innovációban élen járó magyar cég működhet. Hozzátette: azért sincsen pontos számadat ezekről a cégekről, mert folyamatosan változó területről van szó. A NIH tervei szerint a közeljövőben elkészítenek egy tudományos igényű felmérést a magyar startup vállalatokról.

Korányi László kitért arra, hogy a NIH Magyarországot 2013 decemberben benevezte a Tech Match elnevezésű nemzetközi startup versenyre, amelyre összesen négy országból (Németország, Észak-Írország, Csehország, Magyarország) több mint 100 startup jelentkezett. Kiemelte: a versenyre 47 magyar startup adta be innovatív projekttervét, közülük választotta ki az amerikai zsűri azt a két magyar induló technológiai vállalkozást, akik 2014. február 3-6. között prezentálhatnak majd a legjelentősebb, innovációban vezető szerepet betöltő amerikai cégek vezetői előtt. A döntőbe került Be-novative egy informatikai platform létrehozásával támogatja a kollektív kreativitást vállalatokon és szervezeten belül, a Remote-Aid pedig egy forradalmian új orvos-technológia műszer, mely új lehetőségeket teremt a terhesgondozásban. Sikeres prezentáció esetén a magyar startupok közvetlen tárgyalásokat folytathatnak a nagynevű multinacionális cégek képviselőivel.

A további sikerekhez fontosnak nevezte azt, hogy a műszaki egyetemeken, az informatikai vagy a természettudományos szakokon végzettek ne csak abban lássák a karriert, hogy elhelyezkednek egy multinacionális vállalatnál, vagy állami kutatóintézetben. Ha van saját ötletük, akkor abba merjenek belevágni. "Az első dolog, mint mindenben, itt is a fejekben kezdődik el" - fogalmazott. Szavai szerint legalább ennyire fontos a kudarctűrő képesség, mivel az innováció világával együtt jár az, hogy egy ötlet "nem jön be".

Ismertetése szerint a startup vállalkozások közé azokat a cégeket lehet sorolni, amelyek gyors növekvésű, a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, a nemzetközi piacokon is aktív vállalatok, akik olyan üzleti modellt kínálnak, amely az egész világon működőképes. Hozzátette: ezek általában valamilyen technológiai innovációra épülnek. Korányi László szerint félreértés az, hogy a startup cégeknek feltétlenül az IKT szektorban kell tevékenykedni, ugyanakkor kétségtelen, hogy ez az a terület, ahol a fenti kritériumokat a legkönnyebb kielégíteni. De az informatika mellett a biotechnológiában, az orvostechnikai berendezések, az energia, vagy a környezeti technológiák területén is működnek startup vállalatok.

A NIH által a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen menedzselt programok között kiemelte az inkubátorprogramot, amely az induló vállalkozásoknak nemcsak pénzt, hanem a szükséges tudást, nemzetközi kapcsolatokat is nyújt. Az inkubátor akadémia programmal pedig a legjobb külföldi gyakorlatokat ismertetik meg azzal, hogy külföldi szakértőket hívnak Magyarországra. A NIH tervei szerint az idén rövid, 1-2 hónapos tanulmányutakat finanszíroznak majd magyar induló vállalkozások részére, amelynek keretében a kiválasztott cégek a világ fontos startup központjaiban működő inkubátor cégeknél tanulhatják meg az ötletek előadásának és eladásának módját, eljuthatnak befektetőkhöz és vezető multinacionális cégek döntéshozóihoz.

Kitért arra, hogy a hivatal tervei szerint még az idei év első negyedévének végén közép-európai startup versenyt szerveznek Budapesten, és az inkubátorprogram második részét is meghirdetik.