Döntés születik a tisztviselők felmentéséről
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz Országgyűlés a héten kezdődő, kétnapos ülésen határoz a kormány- és köztisztviselők felmenthetőségének újraszabályozásáról; a képviselők emellett tárgyalni kezdhetik az áprilisban elfogadott új alaptörvény utáni első kétharmados javaslatot, amely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogkörét kívánja kibővíteni.
A parlament hétfőn szavaz a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felmenthetőséget szabályozó módosításáról. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság a tisztviselők esetében alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amelyet a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé.
A kabinet által benyújtott javaslat szerint a kormány- és köztisztviselőket a jövőben méltatlanság, bizalomvesztés, valamint nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell menteni, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni. Az előterjesztés alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítania kell, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű. A Ház a határozathozatalokat követően, még hétfőn elkezdi az Országgyűlés gazdasági bizottsága által előterjesztett ÁSZ-törvényjavaslat általános vitáját, amelyet kedden hatórás időkeretben folytathatnak a képviselők. Az új jogszabály a tervek szerint idén július elsején lép hatályba és egyebek mellett lehetővé teszi, hogy börtönbüntetéssel sújtsák azt, aki akadályozza a számvevőszék vizsgálatát.
Ez mellett a benyújtott módosító javaslatok ismertetésével folytatódhat a költségvetési csalás tényállásának bevezetéséről szóló tanácskozás. A kabinet előterjesztése alapján a jövőben akár két évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhető, aki költségvetési csalást hajt végre, illetve társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással él vissza. A kormány indoklása szerint erre a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések csökkentése miatt van szükség.
Ezt követően ugyancsak részletes vita indul arról a Lázár János, illetve frakciótársa, Balsai István által kezdeményezett alkotmánymódosítási javaslatról, amely korlátozhatóvá, illetve megszüntethetővé teheti a korkedvezményes nyugdíjakat.
Az Országgyűlés kedden megtárgyalhatja még a cukorgyárak privatizációját feltáró vizsgáló bizottság, valamint az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozására irányuló kezdeményezést is.
A kabinet által benyújtott javaslat szerint a kormány- és köztisztviselőket a jövőben méltatlanság, bizalomvesztés, valamint nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell menteni, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni. Az előterjesztés alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítania kell, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű. A Ház a határozathozatalokat követően, még hétfőn elkezdi az Országgyűlés gazdasági bizottsága által előterjesztett ÁSZ-törvényjavaslat általános vitáját, amelyet kedden hatórás időkeretben folytathatnak a képviselők. Az új jogszabály a tervek szerint idén július elsején lép hatályba és egyebek mellett lehetővé teszi, hogy börtönbüntetéssel sújtsák azt, aki akadályozza a számvevőszék vizsgálatát.
Ez mellett a benyújtott módosító javaslatok ismertetésével folytatódhat a költségvetési csalás tényállásának bevezetéséről szóló tanácskozás. A kabinet előterjesztése alapján a jövőben akár két évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhető, aki költségvetési csalást hajt végre, illetve társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással él vissza. A kormány indoklása szerint erre a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések csökkentése miatt van szükség.
Ezt követően ugyancsak részletes vita indul arról a Lázár János, illetve frakciótársa, Balsai István által kezdeményezett alkotmánymódosítási javaslatról, amely korlátozhatóvá, illetve megszüntethetővé teheti a korkedvezményes nyugdíjakat.
Az Országgyűlés kedden megtárgyalhatja még a cukorgyárak privatizációját feltáró vizsgáló bizottság, valamint az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozására irányuló kezdeményezést is.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?