Döntöttek: 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők

Nagy Anna csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten hangsúlyozta: a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott. Ennek több gyermek esetén a maximuma nyolc év.

Az MTI kérdésére közölte, a 40 évbe képzési idő - sem szakiskolai, sem felsőfokú - nem számít bele.

A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy a kabinet az Országgyűlés elé terjeszti azt a tervezetet, amely szerint január 1-jétől munkanapok helyett naptári napokban fogják megállapítani azokat a határidőket, amelyeket a közigazgatási hatósági eljárásokban be kell tartani.

Ez több szempontból is előnyös azoknak, akik ügyet intéznek, hiszen így például nem fordulhat elő az, hogy egy hosszú hétvége után olyannyira elhúzódjon az ügyintézés, hogy abból az ügyfélnek nehézségei adódhatnak - tette hozzá Nagy Anna, megjegyezve, hogy az eddigi gyakorlat inkább a hivataloknak kedvezett, a mostani rendszer pedig sokkal inkább az ügyfeleknek fog.

18-24 ezer nőt érinthet

A kormányzati kommunikációs államtitkárság az MTI-vel közölte, hogy ha az érintettek 75-100 százaléka él ezzel a lehetőséggel, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Ez hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent.

MSZP: a férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év után

Az MSZP támogatja a kormány azon döntését, hogy nyugdíjba vonulhat minden, 40 év munkaviszonnyal rendelkező nő, de azt javasolja, teremtsék meg ezt a lehetőséget a férfiak számára is.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: kíváncsi rá, hogy ez a bejelentés kommunikációs trükk-e, ugyanis a "nemzeti átverés kormánya" csak munkaviszonyról beszél, szolgálati viszonyról nem. Utóbbiba viszont beleszámít a szakképzési idő és a felsőoktatásban eltöltött bizonyos időszak is.