Döntöttek: negyven év munka után nyugdíjba mehetnek a nők

Jövő évtől az életkortól függetlenül az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A jogszabály szerint jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Az öregségi teljes nyugdíj a 40 éves jogosultsági idő ellenére nem lesz megállapítható, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet - rögzíti a törvény.

Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje.

Az új szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.

Egy beszavazott módosítással a törvénynek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó része csak 2011. március 1-jén lép hatályba.

A kormányzati kommunikációs államtitkárság tájékoztatása szerint ha az érintettek 75-100 százaléka él a kedvezmény lehetőségével, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Ez hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent.

A törvény módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény más passzusait is. Egyebek közt kimondja a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése kapcsán, hogy a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - a januári emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével.

E passzus indoklása azt rögzíti: a módosítás szerint a nyugdíj összegét januárban először az előző év novemberében teljesített egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló százalékos mérték egy tizenkettedével kell megemelni és az így kapott összeget kell a januári emelés mértékével emelni, mivel a hatályos szabály szerint nehezen hajtható végre a novemberi egyösszegű kifizetés beépítése a januári nyugdíjba.

A parlament nem tárgyal újra a nyugdíjkorhatár emeléséről

Az Országgyűlés nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár emelését. A képviselők erről 31 igen, 241 nem és 22 tartózkodás mellett döntöttek keddre virradó éjszaka. A voksoláson a jelenlévő Jobbik és az LMP szavazott igennel, a kormánypártok nemmel, az MSZP pedig tartózkodott.

A döntésre azért kerülhetett sor, mert a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) összegyűjtötte a népi kezdeményezésének tárgyaláshoz szükséges legalább ötvenezer aláírást, amely alapján az Országgyűlésnek napirendre kell vennie és újra kell tárgyalnia a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történő emelésének ügyét.

Javaslatuk így szólt: "Alulírottak egyetértünk azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését". Az aláírásgyűjtési ívet még márciusban hitelesítette az Országos Választási Bizottság (OVB), a SZEF pedig a rendelkezésre álló négy hónapban csaknem 70 ezer aláírást gyűjtött össze. Az aláírásgyűjtési ívek - véletlenszerű mintavétellel történő - ellenőrzése során megállapították, hogy az aláírások között legalább 61.647, illetve legfeljebb 63.577 érvényes található.

Ahhoz, hogy az Országgyűlésnek napirendre kelljen vennie és meg kelljen tárgyalnia egy népi kezdeményezést, legalább 50 ezer támogató aláírás szükséges. A parlament azonban ekkor sincs döntési kényszerben. (Ezt csak ügydöntő népszavazással lehet kikényszeríteni.)

Az Országgyűlés 2009 májusában az akkori kormány javaslatára - szocialisták és szabad demokraták szavazataival - döntött a nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre való felemeléséről.