Elemzők: a vártnál gyorsabban nőttek a bérek

A január-júliusi bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A vállalkozásoknál alkalmazottak rendszeres havi keresete 8,0 százalékkal nőtt tavaly júliushoz képest, gyorsabban az előző havi 7,3 százalékos ütemnél.

A foglalkoztatottak júliusi 7,1 százalékos bruttó átlagkereset növekedése meghaladta a 4 százalékos elemzői konszenzust - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,1 százalékot prognosztizált. A "tévedés" hátterében az áll, hogy a költségvetési szférában (pontosabban az egészségügyben) júliusban egyösszegű kompenzációt fizettek ki, ennek összege 13 800 forint volt, amivel talán nem számoltak az elemzők - tette hozzá. Mivel ez a tétel a későbbiekben nem ismétlődik meg, így az év egészében a bruttó keresetek várhatóan 5,5 százalékkal nőnek majd, a nettő bérek a jelenlegi 4,4 százalékos növekedés után éves átlagban lefelé csúszhatnak, ami a 12 havi görgetett adatokból is leszűrhető - jelezte Kondrát Zsolt.

Az MKB Bank vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a nettó reálbértömeg az első hét hónapban 3,5 százalékkal csökkent, ami a fogyasztásra, s ennek nyomán a GDP alakulásra is negatívan hathat.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint is a várakozásokat lényegesen meghaladva nőttek 7,1 százalékkal a bruttó bérek júliusban a júniusi 4,1 százalék után, míg a nettó bérek növekedése 4,4 százalékos volt, ami 1,3 százalékos reálbércsökkenést eredményezett.

Valójában mind a versenyszférában, mind a költségvetési szférában az inflációt meghaladó mértékben nőttek a nettó bérek, amennyiben a közfoglalkoztatottak bérének torzító hatását kiszűrjük, így nőttek a nettó reálbérek - magyarázta az elemző. Hozzátette: a családi adókedvezményekkel együtt nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, így valamivel a reálbér növekedés mértéke is.

A versenyszférában 9,2 százalékra gyorsult a bérnövekedés az előző havi 7,2 százalékról, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés 8 százalék volt az előző havi 7,3 százalék után. A versenyszféra nettó bérei 6,1 százalékkal emelkedtek, ami minimálisan meghaladja a júliusi 5,8 százalékos inflációt.

A költségvetési szférában 0,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek, a költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, e nélkül a költségvetési szférában 8,1 százalékos bérnövekedés valósult meg, ami jelentős gyorsulás az előző hónapban mért 3,5 százalékos növekedés után. Ennek magyarázata, hogy az egészségügyi dolgozók bére júliusban jelentősen emelkedett, emellett januárig visszamenően részesültek a béremelésben. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékkal nőttek a nettó bérek, ami szintén kissé meghaladja az infláció mértékét.

A TakarékBank éves átlagban továbbra is 4,5 százalékos bérnövekedésre számít, mivel a júliusi béradatokat egyszeri tételek is növelték - jelezte Suppan Gergely vezető elemző.