Előtérbe kerül a pedagógus- és a természettudományos képzés

Az Edupress hírlevele szerint az új NAT felértékelné az emelt szintű érettségi szerepét, a pedagógusképzést pedig a szakma presztízsének emelésével kívánja elitképzéssé változtatni. A tervek szerint január-február környékére készül el a dokumentum, és a következő tanévben lép életbe.

A természettudományos oktatás elemi újragondolására van szükség, és a többi hagyományos tantárgy, például a magyar vagy a matematika pedig veszíthet a súlyából - tájékoztatta az Origot Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

Mivel Gloviczki szerint a természettudományos tantárgyak oktatása életszerűtlen, ezért szakmai párbeszédet szerveznek különböző szakmai szervezetekkel, melynek célja a fizika, a kémia és a biológia oktatás megújítása lesz.

A megújult tematikát akár már a következő évtől be lehetne vezetni a helyettes államtitkár szerint, aki hozzátette: a tanárok átképzése és a tankönyvállomány megújítása sok időt vehet igénybe.

A készségtárgyak oktatása terén is újítások léphetnek életbe az új alaptantervvel, így a zene, a testnevelés, az ének vagy a zene is fajsúlyosabb szerepet kap a tananyagban. Önálló tantárgy lehet a KRESZ-ismeretek, az állampolgársági és társadalmi ismeretek, vagy a családi életre nevelés is, viszont a hittanoktatás kötelezővé tétele továbbra sem szerepel a tervek között.

A nyelvoktatással kapcsolatban Gloviczki Zoltán kiemelte, hogy szorgalmazni kell az angol és a német mellett más idegen nyelvek, mint a francia, a spanyol, az orosz vagy a keleti nyelvek oktatását is. A helyettes államtitkár hozzátette: az alsó tagozatban az írást, az olvasást és a számolást kellene nagyon jól megtanulnia a diákoknak, ezért szakmailag nem támogatják, hogy óvodában és alsó tagozatban nyelvet tanuljanak a gyerekek.

Az oktatási tárca nem tervez komolyabb változtatásokat a felsőoktatásban, a pedagógusképzés rossz helyzetének javítása érdekében azonban osztatlanná kell tenni azt - fogalmazott az Origonak Gloviczki Zoltán. Célként a szakmai presztízs növelése, és így az elitképzés elérése szolgál, amelynek eszközeként a jobb ösztöndíjakról beszélt a helyettes államtitkár.

A felvételi rendszer változásaival kapcsolatban megemlítette, hogy a felsőoktatási intézménybe való felvételihez kötelező lenne az emelt szintű érettségi, de a kétszintű érettségi rendszerén nem változtatnának.

Az új alaptantervet és az új közoktatási törvényt egy nyolcvan szakértőből álló csapat dolgozza ki, és várhatóan szeptember végére készül el egy munkaanyag a tervekről, amelyet egyre tágulóbb körökben ismertetnek, majd a reakciók ismeretében módosítanak. Gloviczki Zoltán elmondta: január-február környékén kell a kormány asztalára tenni a törvényt, hogy a következő tanévtől az életbe léphessen - derül ki az Edupress hírleveléből.