Nők 40 év: hogyan igényelhető a kedvezményes nyugdíj?

A nők kedvezményes öregségi nyugdíja minden tekintetben öregségi nyugdíjnak számít. Az a nő jogosult erre a nyugdíjra, aki életkorától függetlenül legalább 40 év jogosultsági időt szerzett. A jogosultsági időt kizárólag a keresőtevékenységgel elért és a gyermeknevelés miatt elismert szolgálati idő alkotja.

Alapértelmezett szabály szerint a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő szükséges, így legfeljebb 8 évnyi időt lehet figyelembe venni, amit a gyermeknevelés alapján ismernek el. Azonban a nyugdíj akkor is megállapítható, ha a teljes jogosultsági idő keresőtevékenységgel szerzett.

Külön szabály vonatkozik azokra a nőkre, akik 5 vagy több gyermeket neveltek. Ebben az esetben a 40 év jogosultsági időn belül a 32 évnyi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő csökkenthető: 5 gyermek után 1 évvel, és minden további gyermek után 1-1 évvel, legfeljebb összesen 7 évvel. Így például 5 gyermek esetén a jogosultsághoz szükséges minimum 31 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és legfeljebb 9 év gyermeknevelésre tekintettel elismert idő lehet. A 40 éven belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő maximum 25 évre csökkenthető.

A nők azon csoportja, akik gyermekek otthongondozási díjában részesültek, vagy súlyosan fogyatékos gyermek után ápolási díjat kaptak, illetve 1998. január 1. előtt gyermekek otthongondozási díja alapján szolgálati időt szereztek, szintén 40 év jogosultsági időn belül legalább 30 év keresőtevékenységgel szerzett idővel jogosultak a nők 40 nyugdíjra.

Fontos kiemelni, hogy a jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel. Előbb meg kell szerezni a 40 évnyi jogosultsági időt, valamint a 40 éven belül 32 év munkával töltött szolgálati idővel kell rendelkezni.

Szolgálati idő lekérdezése nyugdíjhoz

Az adategyeztetés már korábban is kérvényezhető. A szolgálati idő lekérdezése a legkönnyebben az ügyfélkapun keresztül történhet, az eljárás illeték és költségmentes, és a lakcím szerint illetékes kormányhivatal végzi. Az adategyeztetési eljárás évente egyszer indítható. Ezen kívül lehetőség van postai úton és személyesen is adategyeztetést kérni, amelyhez ki kell tölteni a kivonat kiállítására vonatkozó kérelemhez rendszeresített űrlapot, vagy nyomtatványt.

Szolgálati idő lekérdezése az Ügyfélkapun keresztül

• Nyissa meg a böngészőjében a www.magyarorszag.hu weboldalt.
• A bal oldali menüsávban válassza a „Nyugdíj” főmenüt, majd a lenyíló opciók közül kattintson az „Adategyeztetés, hatósági bizonyítvány, megállapodás” menüpontra.
• Az újonnan megjelenő menüpontok közül válassza ki a „01 – Hatósági nyilvántartásban szereplő nyugdíjbiztosítási adatokról igazolás kérése” opciót.

A nyilvántartott adatokat tartalmazó kivonat tartalma nem vitatható, és jogorvoslatra nincs lehetőség. Amennyiben az érintett személy nem ért egyet a kivonatban szereplő adatokkal, kezdeményezhet hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást vagy adategyeztetési eljárást. Ezekben az eljárásokban olyan döntés születik, amely keresettel megtámadható.

Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő lehet:   

• Munkaviszony
• Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időszaka
• Egyszerűsített foglalkoztatás időtartama
• Szakmunkástanulók kötelező nyári gyakorlata
• Szakközépiskolai tanulók nyári gyakorlata, ha az biztosítási kötelezettséggel járt
• Egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység időszaka
• Megbízási jogviszony időtartama
• Az 1998. január 1. és 1999. december 31. között kapott végkielégítés alapján elismert időszak
• Egyéb keresőtevékenység keretében elismert időszak, például:
• kisiparosként,
• gazdasági munkaközösség tagjaként,
• egyéni gazdálkodóként,
• ügyvédi munkaközösség tagjaként,
• közjegyzőként,
• mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként.

Jogosultsági időnek számító további keresőtevékenységek:

Bizonyos jogviszonyokban a teljes keresőtevékenység időtartama szolgálati és jogosultsági időnek is minősül, még akkor is, ha a nyugdíj számítása során csak a járulékfizetéssel arányos időtartamot veszik figyelembe:

• Részmunkaidős foglalkoztatás
• Főállású kisadózói jogviszony
• Kisadózó vállalkozói jogviszony
• Őstermelői jogviszony

Gyermeknevelés alapján elismerhető szolgálati és jogosultsági idők:

• Terhességi-gyermekágyi segély időtartama
• Csecsemőgondozási díj időtartama
• Örökbefogadói díj időtartama
• Gyermekgondozási díj időtartama
• Gyermekgondozást segítő ellátás időtartama
• Gyermekgondozási segély időtartama
• Gyermeknevelési támogatás időtartama
• Gyermekek otthongondozási díja időtartama
• Ápolási díj időtartama, ha azt gyermeknevelésre tekintettel állapították meg
• 1998. január 1. előtti fizetés nélküli szabadság időtartama, ha azt 10 év alatti, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása miatt vették igénybe.

Szolgálati idők, amelyek nem minősülnek jogosultsági időnek:

• Munkanélküliségi ellátások folyósításának időtartama
• Megállapodás alapján szerzett szolgálati idő
• A szakmunkástanulói tanulmányok időszaka, a kötelező nyári gyakorlat kivételével
• Nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama
• Az 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság első 30 napja, ha azt nem gyermekgondozás vagy ápolás céljából vették igénybe
• A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időszaka

Hogyan számolják a nyugdíjakat?

1. Keresetek figyelembevétele: A nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítás napjáig elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján számítják ki. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj alapját a munkaviszony során szerzett keresetek képezik.
2. Valorizáció: A régebbi kereseteket valorizálják, vagyis a mai értékükre igazítják. Ez biztosítja, hogy a nyugdíj összege reálisan tükrözze a keresetek értékét az infláció figyelembevételével. A kormány jellemzően március végén vagy április elején teszi közzé az adott évre vonatkozó valorizációs szorzókat. Fontos megjegyezni, hogy az utólag meghatározott valorizációs szorzók azok számára is érvényesek, akiknek a nyugdíját már megállapították az adott évben, tehát a január és március vége közöttiekre is vonatkozik.
3. Szolgálati Idő hossza: A nyugdíj összegét befolyásolja a megszerzett szolgálati idő hossza is. Minél hosszabb a szolgálati idő, annál magasabb lesz a nyugdíj összege
4. Nyugdíjszorzók alkalmazása: A nyugdíj összegének kiszámításakor különböző szorzókat alkalmaznak, amelyek a szolgálati idő hosszától és a keresetek átlagától függnek.
5. Degresszió: A nyugdíjrendszerben az ellátás összegének kiszámításakor nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe teljes mértékben. Az úgynevezett degressziós sávhatárt meghaladó jövedelmek csak részlegesen, sávosan meghatározott arányban számítanak bele a nyugellátás összegébe.

2024-ben a nők 40 programmal kapcsolatban nem történt jelentős változás a valorizációs szorzószámok frissítésén kívül, melyet minden évben közzétesznek. A program alapvető feltételei és működése továbbra is változatlanok maradtak.

Védett kor

Sokan kíváncsiak arra, hogy létezik-e még a védett kor jogintézménye, amelyet a Munka Törvénykönyve szabályoz. Azok a munkavállalók, akiknek még 5 évük van hátra az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, továbbra is védettek.

A munkáltató a nyugdíjasnak nem számító, de határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló jogviszonyát felmondással akkor szüntetheti meg, ha:

• A munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségeit szándékosan vagy súlyos gondatlansággal súlyosan megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását.
• A munkaviszony a munkavállaló képességeivel vagy a munkáltató működésével kapcsolatos okok miatt is megszüntethető. A feltétel az, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ha ilyen nincs, akkor azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló szokás szerint dolgozik – ne legyen olyan betöltetlen munkakör, amely megfelelne a munkavállaló munkaköréhez szükséges képességeknek, végzettségnek és gyakorlati tapasztalatnak, vagy a munkavállaló elutasítja az ilyen munkakörben való elhelyezésre vonatkozó ajánlatot. A képesség magában foglalja mindazokat a személyes feltételeket, amelyek szükségesek a munkaköri feladatok sikeres ellátásához.

A felmondás megalapozottságát a munkáltatónak kell bizonyítania.