Ennyit kereshetett egy magyar sportigazgató – fellángolt a vita a közpénzből finanszírozott élsportról

Nettó 8000 eurós alapbér egy sportigazgatói munkakörben

Újabb vitát indított el a magyar élsport finanszírozásáról Fülöp Botond ügyvéd, a Vidéki Prókátor néven ismert jogász egy Facebook-bejegyzése, amelyben egy friss kúriai munkaügyi döntésre hívta fel a figyelmet.

A BH.2026.138 számú határozat egy sportigazgatói munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaügyi perében született. A bejegyzés szerint az anonimizált bírósági döntésből az derül ki, hogy az érintett vezető nettó 8000 eurós alapbérben részesült, amelyet ösztönző javadalmazás és egy „minőségi jármű” is kiegészített.

Ez az összeg a jelenlegi árfolyamon több mint 3 millió forintos havi nettó jövedelmet jelent.

Fülöp Botond szerint önmagában nem azzal van probléma, ha egy sikeres sportvezető vagy sportoló kiemelkedően keres, hanem azzal, ha ezek a jövedelmek olyan rendszerben jelennek meg, amely jelentős részben közpénzekre támaszkodik.

A vita nem egy fizetésről, hanem egy modellről szól

A Vidéki Prókátor szerint a verseny-látványsportokból hosszabb távon ki kellene vonni a közpénzt, mert szerinte az állami támogatás olyan struktúrákat is életben tarthat, amelyek piaci környezetben nem lennének fenntarthatók.

Álláspontja szerint az állam feladata elsősorban a gyermekek sportolásának, az utánpótlásnak, a tömegsportnak és az egészséges életmódnak a támogatása lenne, míg a népszerű, jelentős üzleti potenciállal rendelkező profi sportágaknak saját bevételeikből kellene működniük.

A kérdés HR-szempontból is érdekes: milyen teljesítmény alapján indokolható egy kiemelkedő vezetői fizetés? Milyen eredményeket kell felmutatnia egy sportigazgatónak ahhoz, hogy többmilliós javadalmazása valóban piaci alapon legyen indokolható?

Európában a legsikeresebb klubok üzleti modellje egyre inkább piaci alapú

Érdekesség, hogy például a nemzetközi futballban a legsikeresebb klubok finanszírozási modellje egyre inkább eltér az állami támogatásokra épülő rendszerektől.

A Deloitte Football Money League 2025 elemzése szerint a világ húsz legnagyobb árbevételű futballklubja a 2023/24-es szezonban rekordot jelentő 11,2 milliárd euró bevételt ért el.

A Deloitte adatai szerint ezeknek a kluboknak a legfontosabb bevételi forrása már a kereskedelmi tevékenység: a szponzorációk, a márkaépítés, az értékesítés és egyéb üzleti együttműködések. A topklubok átlagosan 560 millió eurós bevételének legnagyobb része, 244 millió euró, kereskedelmi forrásokból származott.

A rangsort vezető Real Madrid történelmi mérföldkövet ért el: első futballklubként lépte át az egymilliárd eurós éves bevételi határt. A Deloitte szerint a klub sikerében a pályán elért eredmények mellett a stadionfejlesztések és a hatékony kereskedelmi stratégia is fontos szerepet játszott.

Míg a nemzetközi élmezőnyben a klubok egyre inkább saját márkájukból, kereskedelmi erejükből és piaci bevételeikből teremtenek forrást a magas fizetésekhez, Magyarországon továbbra is visszatérő kérdés, hogy milyen szerepet vállaljon az állam a látványsportok fenntartásában.

Repkedő milliárdok - Ők a legjobban kereső magyar sportolók

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: magnific