Fekete Gábor: Tisztességesnek maradni

- Az ismertség, a közéleti szerepvállalás sok esetben használ az üzletvitelnek. Önnek más a tapasztalata?

- Az amerikai anyavállalat nagyon is fontosnak tartja a lobbizást. Nálunk másként alakult az üzleti modell, s ez határozza meg kifelé a cég arculatát is. A mi vállalatunk a hazai piacon a hosszú távon megvalósítható, nagy integrációs feladatokra specializálódott. A hosszú eladási ciklusú, nagy értékű megrendelésekért szállunk versenybe. A nagy alkalmazói rendszerek felépítését, működtetését, fejlesztését évek alatt lehet elvégezni. Egy-egy projekt négy-öt évig is eltart, biztos munkát és megélhetést adva munkatársainknak. Ilyen például az OTP-nek kiépített informatikai rendszer, a Magyar Posta IPH-rendszere, az állatnyilvántartó rendszerek közül kettőt már befejeztünk, a harmadikat jelenleg fejlesztjük, de említhetném az EU-monitoring-rendszer kifejlesztését is. A mi üzleti stratégiánk ebből logikusan következve: az együttműködés, a közös üzleti érdekek kialakítása és fenntartása partnereinkkel.

- Az integrált, nagy rendszereket létrehozó szervezet - s benne a vezetők és emberek - más módon működhet, mint egy olyan szervezet, amely a napi piaci hatásoknak erősen kiszolgáltatott, ahhoz kényszerűen alkalmazkodó?

- Így van. Nálunk alig van fluktuáció. A SZÜV egyik kft.-jéből 1994-ben lettünk Unisys-disztribútorok, s a harmincfős induló létszámból húszan még jelenleg is itt dolgoznak. Lehet, hogy azért, mert már eredetileg is jól választottuk ki egymást? Biztos van ebben is igazság, de én úgy gondolom, hogy a sikeresen megőrzött emberi, baráti légkörhöz a hosszú távú projektek adta biztonság és az átlagszínvonalhoz képest kényelmesebb életvitel lehetőségét nyújtó jövedelmek is hozzájárultak.

- Ön hogyan választja ki munkatársait, hogy dönti el, kire van szükség, és beválik-e a kiszemelt feladatra?

- Alaposan és több szemmel vizsgálom meg a kiválasztandókat. Fontos szempont, hogy emberileg hogyan illeszkedhet be a jelentkező a csapatba, és a befogadó közeg véleményét is kikérem. Véleményem szerint kifejezetten törekedni kell arra, hogy olyan munkatársakkal vegyük körül magunkat, akik valamiben jobbak, mint mi magunk vagyunk. Én úgy gondolom, nem nekem kell mindent a legjobban tudnom. Nem árt, ha a munkatársaim a posztjukon okosabbak, mint én. Nekem csak figyelnem kell rájuk, és fenn kell tartanom a respektet. Azok a vezetők, akik félnek a náluk erősebb közvetlen munkatársak kiválasztásától, ugyan ideig-óráig biztonságban érezhetik magukat, de hosszú távon bukásra vannak ítélve. Ha meg akarjuk tartani a kollégáinkat, akkor figyelnünk kell a gondjaikra. Igyekezni kell levenni a vállukról problémáik jó részét, mert gondterhelt emberek nem tudnak jól teljesíteni.

- Ezt hogyan tudja megvalósítani?

- Az irodám ajtaja mindig nyitva van. De én sem ülök állandóan benne. Jövök-megyek az emberek között. Igyekszem észrevenni a hangulatváltozásaikat. De ugyanolyan fontosnak tartom az egészségi állapot jó szinten tartását is. Már tíz éve rendszeres orvosi ellenőrzés, egészségiállapot-felmérés van nálunk, s ezt magunktól, nem a divathullám miatt csináljuk. Munkaidőben engedélyezett a sport. Sokkal jobban járunk, ha testileg és szellemileg felfrissült emberek ülnek le a feladathoz. Kreatívabbak, pozitívabbak és alkotókészebbek lesznek általa.

- Empátiával egy vezető a felmérések szerint állítólag tizenöt embernél többet nem tud a figyelme alatt tartani. Önök hányan vannak?

- Ez pontosan így van. A hetven-nyolcvan munkatárssal való közvetlen kapcsolattartást a vezetőtársakon keresztül lehet megoldani. Természetesen szükség van olyan, hasonló értékek mentén motivált középvezetői gárdára, amelynek a tagjai a hozzájuk beosztott embereket képesek figyelmük fókuszában tartani.

- Eredeti szakmája szerint számítógépes mérnök. Többnyire vezetőként, első számú vezetőként élte meg eddigi szakmai karrierjét?

- Soha nem voltak vezetői ambícióim. Mikor a Unisys anyacég kinevezett a leányvállalat élére, előtte második számú vezető voltam. A vezetés számomra elsősorban felelősség. A döntés soha nem okozott problémát. Gyorsan döntök, még akkor is, ha minden esetben pontosan tisztában vagyok az esetleges rossz döntésem következményeivel. Válsághelyzetekben kifejezetten jól érzem magam. Megnő az erőm, ösztönösen biztonságot akarok sugározni a környezetemnek, s gyorsan találok kiutat, válaszokat. Fiatalabb koromban nagy kockázatú helyzetekbe is belementem. Ma már megfontoltabb vagyok, a biztonság szempontjai erősebben esnek latba döntéseimnél. Szervizmérnökként dolgoztam hosszú évekig a KFKI-ban és a SZÜV-nél. Ezektől a cégektől hoztam egy nagyon fontos szemléletet: az ügyfél elégedettsége számomra még a gazdaságosságnál is fontosabb érték. Szerződéskötés után azonnal átállok az ügyfél oldalára, s megkövetelem munkatársaimtól is, hogy ezt tegyék. Szerénység és tisztelet kell, hogy átvegye a helyét minden másnak az ügyfél kiszolgálásakor.

- Az informatika hatalmas tempóban fejlődik. Az önök szakmájában a naprakészség, a változás követése létkérdés. Hogyan tudja ezt önmagával és munkatársaival megoldani.

- A multinacionális cégeknél, így a Unisysnél is, a változás azonnali nyomon követése képzésekkel történik. Az aktív, naprakész tudás a kollégáim privilégiuma. Nekem az a dolgom, hogy a fejlődést jó irányban tartsam. A fejlődésnek ugyanis nem kell feltétlenül erőltetett ütemű üzleti gyarapodást jelentenie. A vezetői bölcsességnek abban kell megnyilvánulnia, hogy az állandó változásban a harmóniát s a pozitív irányt megteremtse és megőrizze. Borzasztóan könnyen bekövetkezhet a káosz, a szétrobbanás, ha nem figyelünk az összhangra.

- Stresszmentessé tudja tenni a cég és az ön életét ebben a rohanó világban?

- Ma már másképpen élek, mint pár évvel ezelőtt. Indulatos ember vagyok, ki is adom az indulataimat azonnal, s ezzel el is szállnak, akár a füst. De erős önkontrollom van. Ma már sokkal többször fordul elő velem, hogy mielőtt kimondok szavakat, megszűröm. Nagyon szeretek győzni, de nem mindenáron. Sokkal fontosabbak számomra az emberi értékek. A csapatépítésben, csapatmunkában hiszek. Nem tanultam a jó csapat építésének technológiáját. A magam tapasztalatait követve állítom, nem vezet jóra, ha a csapatban hasonló dominanciájú emberek vannak. Tudatosan különböző karakterű, tudású, természetű emberekből építek csapatot, akiknek viszont közösek a céljaik, értelmet találnak az együttmunkálkodásban, és közösek az ellenségeik is. Bármilyen furcsa, én hiszek a közös ellenfélkép motivációs erejében. Eljutottam oda, hogy tudok már magamra, a saját egészségemre is vigyázni. Mindennap eljárok biciklizni vagy gyúrni, imádom a kerti munkát. A szabadság igazi pihenés, kikapcsolt telefonokkal. Megtanultam időnként lazítani egy kicsit munkaidőben is. Biztos vagyok abban, hogy ha néha napközben elmegyek ajándékot venni a feleségemnek, nem dől össze a cég.

- Mit jelent az ön számára a siker?

- Sikeres annak az embernek az élete, aki kézzelfogható dolgokat hozott létre. Házat építeni, céget építeni, jó házasságban élni... Nagyszerű érzés. Emellett számomra nagyon fontos, hogy a környezetemben lévő emberek is boldogok legyenek. A siker számomra csak úgy megélhető, ha tisztességes ember maradok, bármilyen tisztség vagy anyagi jólét mellett az vagyok ma is, aki voltam, megőrzöm azokat az értékeket, célokat, amik fiatalemberként vezettek. Soha nem a külső világ mércéjével mértem az értékeket, hanem belső mércével. Mindig arra törekedtem, hogy sohase szoruljak másokra, inkább mindig adjak. S ha ezeket az értékeket tovább őrzöm, sikeres ember maradok.