Fél éven belül döntés az új uniós munkaidő-direktíváról

Várhatóan a luxemburgi elnökség alatt megszületik az Európai Unió új munkaidő-direktívája. A szabályozás meghatározza és értelmezi az ügyelet fogalmát, és módosítás várható azzal kapcsolatban is, ha a munkavállaló önkéntesen vállal több munkát, mint az EU által maximált heti 48 óra.
A következő fél évben szeretné megalkotni az új munkaidő-direktívát az Európai Bizottság. A korábbi ellentmondásos irányelv felülvizsgálata közel egy éve folyik, az első tervezet azonban csak szeptemberben került a szakértők elé. A korábbi menetrend szerint a munkaügyi minisztereknek december 7-8-i tanácskozásukon kellett volna megszavazni az új irányelvet, erre azonban a vitás kérdések miatt nem került sor.
Ladó Mária, a munkaügyi tárca Nemzetközi Főigazgatóságának vezetője elmondta, a két vitás kérdés egyikében - az ügyelet kérdésében - körvonalazódik a közös álláspont, a direktíva alóli kivétel lehetősége kapcsán azonban még mindig zárt ajtók mögött tárgyalnak a miniszterek.
Nem alkalmazható az Európai Bíróság döntése
Az új direktívára azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozásban a munkaidő és a pihenőidő kifejezések mellett nem szerepel az ügyelet fogalma, és nincs szabályozva, az ügyeletben (vagy készenlétben) töltött idő mekkora része számít tényeleges munkavégzésnek. A fogalmak tisztázása nem a munkabér szempontjából lényeges, hanem mert az uniós irányelv szerint a munkavállaló hetente 48 óránál többet nem dolgozhat.
Az Európai Bíróság korábban indított munkaügyi perekben úgy foglalt állást, hogy a munkaidőn túl ügyeletben vagy készenlétben töltött idő teljes egészében beleszámít a munkaidőbe. A bíróság döntését valamennyi tagállamnak alkalmaznia kellene, azaz az ügyeleti időket is bele kellene számítania a munkaidő-direktíva által meghatározott maximálisan 48 órás munkaidőkeretbe. Ezt a 25 tagállam egyike sem tudja maradéktalanul teljesíteni: a legtöbb helyen az egészségügy és az oktatás egyes területein, valamint egyéb készenléten végzett munkák esetében okozna szakemberhiányt a jogszerű eljárás.
Az orvosok elvándorlását eredményezheti, ha nem születik egységes álláspont
Németországban - mivel a bírósági döntés egy német orvos javára döntött - a teljes szakmára alkalmazta a bírósági álláspontot. Amellett, hogy jelentős szakember-hiányt okozott az intézkedés, amire a felsőfokú egészségügyi képzés sem volt felkészülve, a német kormánynak tízmillió euró többletet kellett az egészségügyi költségvetésbe juttatnia. Mészáros Árpád, az egészségügyi tárca főosztályvezetője szerint ez az unió tagországai között is feszültséget kelthet, hiszen az újonnan csatlakozó tagállamok szakorvosai a jobb fizetés reményében inkább vállalnak munkát a nagyobb európai országokban, még súlyosabbá téve a friss tagállamokban jelentkező szakorvos-hiányt.
Értelmezik az ügyelet fogalmát
Ladó Mária szerint a tagállamok egyetértenek abban, hogy az ügyelet fogalma két különböző időszakot jelentsen: a tényleges munkavégzés idejét és azt az inaktív időszakot, amikor a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll ugyan (benn van a munkahelyén és nem hagyhatja el azt), de tényleges munkavégzés nem történik. Az Európai Bizottság várhatóan egy minimális szabályozást vezet majd be, amit a tagországok saját viszonyaikra igazíthatnak.
A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatóján elhangzott, várhatóan lehetőség lesz arra, hogy akár ágazatonként különböző módon átalányban határozzák meg, az ügyelet hány százaléka számít tényleges munkavégzésnek.
Magyarországon nem okozna komoly nehézséget, ha eltörölnék a kivétel lehetőségét
A maximálisan heti 48 órás munkahét alól kivételt engedett meg a korábbi direktíva, amennyiben abba a munkavállaló egyénileg beleegyezett. A munkaügyi tárca szakértői szerint ezt leginkább Nagy-Britannia használta ki, de később több ország - így hazánk is - élt a kivétel (opt-out) lehetőségével.
Az új direktíva megalkotásakor ennek az alkalmazását is felülvizsgálják, mert a munkavállaló hátrányára visszaélésekre ad lehetőséget. A munkavállalók ugyanis nem mindig utasíthatják vissza a magasabb heti óraszámot. Magyarország a készenléti munkakörben dolgozó néhány tízezer munkavállaló esetében használja ki ezt a lehetőséget. Ladó Mária szerint ezért ebben a kérdésben bármilyen megállapodás is születik, Magyarországon nem okoz nehézséget az átállás.