Felmérés: a legtöbb magyar fiatal nem számít állami nyugdíjra

Tíz, 14-18 éves magyar középiskolás diákokból álló csapat vett részt az EY GDS budapesti központjában a tavasszal megrendezett Innovációs napon. A Junior Achievement Magyarország szervezésében a fiatalok tanáraik és az EY GDS munkatársai segítségével dolgozták ki üzleti terveiket. Az innovatív üzleti szolgáltató központ célja, hogy a fiatal tehetségek fejlődését értékes pénzügyi ismeretek megosztásával segítse, a gyakorlati módszerekkel és a nemzetközi ismeretekkel támogatva őket a kibontakozásban. A diákokat az esemény során egy pénzügyi tudatosságot vizsgáló felmérésen is részt vettek.

A válaszadó diákok közel kétharmada dolgozik – a túlnyomó többség alkalmanként, például a nyári szünetben –, egyharmaduk pedig tervezi, hogy valamilyen pénzkereseti lehetőséget keres. A diákok tudatosan bánnak a megkeresett pénzzel és a zsebpénzükkel: a legtöbben jövedelmük 10-50 százalékát félreteszik. Ez a szám összhangban van az Eurostat adataival, amelyek a magyar háztartások megtakarítási arányának javuló tendenciáját mutatják.

A megkérdezettek közel harmada szórakozásra, például fesztivál- vagy koncertjegyekre, negyede utazásra, ötödük pedig hobbira spórol. Az Innovációs napon résztvevő középiskolások több mint 30 százaléka ugyanakkor inkább képzésekre, tanulmányokra gyűjt, amelyet a jövőbeni pénzügyi szabadságuk egyik legfontosabb pillérének tartanak.

Tíz diákból négy intézi napi kiadásainak nagy részét bankkártyával, a többiek egyenlő arányban a készpénzt és a mobilfizetési megoldásokat preferálják. A tanulók meglepően tudatosak, ha a kiadásaikról van szó.  A legtöbben nyomon követik, hogy mire költenek: a csoport több mint fele minden kiadását feljegyzi, esetenként mobilalkalmazás segítségével, míg a többiek csak a jelentősebb összegeket tartják számon.

A megkérdezett diákok fele készpénzben tartja megtakarításait, egyötödük pedig bankszámlán. Ha több pénzük lenne, a bankbetétek sokkal kevésbé lennének elterjedtek: a középiskolások elsősorban ingatlanokba, kötvényekbe vagy részvényekbe fektetnének, ugyanakkor sem a kriptovaluta, sem a deviza nem túl vonzó számukra.

Szinte minden diák arra számít, hogy legkésőbb 25 éves korára pénzügyileg függetlenné válik a szüleitől. Közel egyötödük 18 éves korára tervezi ezt, egyharmaduk 19 és 21 éves kora között, és csekély többségük még ennél is idősebb korban.

Majdnem minden válaszadó tervezi, hogy vállalkozást indít. Mégis, körülbelül ugyanannyian tekintik ezt főállású tevékenységnek, mint azok, akik passzív jövedelemforrásként veszik számításba, miközben alkalmazottként dolgoznak. A pénz a legjelentősebb motivációs tényező: sok diák azért indítana vállalkozást, hogy többet keressen, mint egy átlagos alkalmazott. Másokat a függetlenség és az álmaik megvalósításának lehetősége vonz. Tízből négyen úgy gondolják, hogy 1-5 millió forint elég lenne egy vállalkozás beindításához, ám ugyanennyi közülük inkább 5-10 millió forintot tartana megfelelő kezdőtőkének. A középiskolások azonban éppen ezt a tőkeigényt tartják a vállalkozóvá válás legfőbb akadályának, szemben azzal a kisebbséggel, akik az ötlet vagy a kapcsolati háló hiányát említették.

Bár a válaszadók mind pályakezdő fiatalok, többségük már a nyugdíjas éveik miatt aggódik. A legtöbben nem tervezik, hogy az állami nyugdíjra vagy nyugdíjmegtakarításokra támaszkodhatnak, és inkább vállalkozásukból, illetve befektetéseik vagy bérleményeik hozamából kívánják fenntartani magukat.

fotó: unsplash