Most dől el minden: később már nem kérhető a nyugdíj újraszámítása

Sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy nem egyértelmű, mikor érdemes benyújtani a nyugdíjigényt. A megfelelő időzítés akár néhány ezer forintos havi különbséget is jelenthet, ami hosszabb távon jelentős, akár milliós többletet eredményezhet. Egy elhamarkodott döntés viszont később már nem korrigálható, mert az alacsonyabb összegben megállapított nyugdíj újraszámítására nincs lehetőség. Éppen ezért érdemes előre tájékozódni és körültekintően dönteni.

1. A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik. A 2026. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal megállapítani kért nyugdíjak számításához szükséges valorizációs szorzószámokról 2026. március 26-án jelent meg a 75/2026. (III.26.) számú kormányrendelet.

A valorizációs szorzók idén 9,0%-kal emelkednek a tavalyi szorzókhoz képest.

2. A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

A 9,0%-os növekedés eredményeként a nyugdíj alapját képező számított nettó havi életpálya átlagkereset összege nő.

3. 2026-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2024-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2024-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2025-ös év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.

Erre az értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenődését nem korrigálná a számítás.

A valorizáció nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét.

4. A valorizációs rendelet megjelenése az idén nyugdíjba vonuló közel 90 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várták a rendeletet, akik 2026 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.

5. Idén az vonulhat nyugdíjba,

• aki 2026-ban tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát,
• aki a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesíti, illetve
• aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, vagy teljesítette a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, de a nyugdíjigénylést idénre halasztja. 

6. A valorizációs szorzók emelkedésére hivatkozva egy korábbi évben megállapított nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

Ezért is célszerű körültekintően mérlegelni a nyugdíjba vonulás időpontját.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

kép: freepik

Évente egy kabát, de közben beázik a ház – mi történik a magyar nyugdíjakkal?

- olvassa el korábbi cikkünket!