Fővárosi Bíróság: jogellenes volt a postások sztrájkja
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság jogerősen helyben hagyta az első fokon hozott végzést, amely szerint a Kézbesítők Szakszervezetének decemberi sztrájkja jogellenes volt - erősítette meg az MTI értesülését Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője és Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke kedden.
A Kézbesítők Szakszervezete 2009. december 22-23-án sztrájkolt, követelve, hogy a posta székházának eladásából származó bevételből személyenként 100 ezer forint juttatást kapjanak a dolgozók.
Tusz Ferenc az MTI-nek elmondta: csodálkoznak az ítéleten, továbbra is jogszerűnek tartják a munkabeszüntetésüket. Az ügyet tovább viszik jogi úton, először Magyarországon, és ha kell az Európai Bírósághoz fordulnak az igazukért.
Tomecskó Tamás a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság jogerős végzéséből idézve elmondta: az első fokon eljáró bíróság helyesen állapította meg a tényállásokat, megfelelő következtetéseket vont le, és érdemben helytálló döntést hozott.
A Magyar Posta a sztrájk megkezdésének első napján fordult a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, kérve, hogy állapítsa meg a kézbesítők sztrájkjának jogellenességét. A munkaügyi bíróság a 2009. december 28-án hozott első fokú ítéletében kimondta, hogy a sztrájk jogellenes, ezt az ítéletet a Kézbesítők Szakszervezete megfellebbezte a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróságon.
Tomecskó Tamás rámutatott arra, hogy a másodfokon született jogerős végzés azt is tartalmazza, a sztrájkjog nem sérthet más alkotmányos jogot, így a tulajdonhoz valót sem. A munkavállalók nem jogosultak arra, hogy a bevételek felhasználásáról rendelkezzenek.
A Magyar Posta az első fokon született végzés után 2010. január 7-én rendkívüli felmondással 29 sztrájkot szervező dolgot elküldött, és további 120 munkavállalót írásbeli figyelmeztetésben részesítette.
Tusz Ferenc szerint a bírósági ítéletektől függetlenül a posta vezetése törvénytelenül rúgott ki 29 dolgozót, szakszervezeti tevékenységért egy európai demokráciában senkit sem érhet joghátrány. Megjegyezte, hogy a bíróság a Magyar Postát többször is elmarasztalta különböző ügyekben, akkor nem siettek a nyilvánosság előtt magyarázatot adni a sorozatos törvénytelen lépésekre. Hozzátette: jogállamban megengedhetetlen, hogy a sztrájkban való részvételért tisztségviselőket elbocsássanak, Európában ez példa nélküli cselekedet - mondta Tusz Ferenc.
Tusz Ferenc az MTI-nek elmondta: csodálkoznak az ítéleten, továbbra is jogszerűnek tartják a munkabeszüntetésüket. Az ügyet tovább viszik jogi úton, először Magyarországon, és ha kell az Európai Bírósághoz fordulnak az igazukért.
Tomecskó Tamás a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság jogerős végzéséből idézve elmondta: az első fokon eljáró bíróság helyesen állapította meg a tényállásokat, megfelelő következtetéseket vont le, és érdemben helytálló döntést hozott.
A Magyar Posta a sztrájk megkezdésének első napján fordult a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, kérve, hogy állapítsa meg a kézbesítők sztrájkjának jogellenességét. A munkaügyi bíróság a 2009. december 28-án hozott első fokú ítéletében kimondta, hogy a sztrájk jogellenes, ezt az ítéletet a Kézbesítők Szakszervezete megfellebbezte a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróságon.
Tomecskó Tamás rámutatott arra, hogy a másodfokon született jogerős végzés azt is tartalmazza, a sztrájkjog nem sérthet más alkotmányos jogot, így a tulajdonhoz valót sem. A munkavállalók nem jogosultak arra, hogy a bevételek felhasználásáról rendelkezzenek.
A Magyar Posta az első fokon született végzés után 2010. január 7-én rendkívüli felmondással 29 sztrájkot szervező dolgot elküldött, és további 120 munkavállalót írásbeli figyelmeztetésben részesítette.
Tusz Ferenc szerint a bírósági ítéletektől függetlenül a posta vezetése törvénytelenül rúgott ki 29 dolgozót, szakszervezeti tevékenységért egy európai demokráciában senkit sem érhet joghátrány. Megjegyezte, hogy a bíróság a Magyar Postát többször is elmarasztalta különböző ügyekben, akkor nem siettek a nyilvánosság előtt magyarázatot adni a sorozatos törvénytelen lépésekre. Hozzátette: jogállamban megengedhetetlen, hogy a sztrájkban való részvételért tisztségviselőket elbocsássanak, Európában ez példa nélküli cselekedet - mondta Tusz Ferenc.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?