Gigasztrájkot hozhat a tél

November 20-án közös, szimbolikus akciót tartanak a visegrádi országok orvosszakszervezetei - ezt a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke jelentette be hétfőn, Budapesten. Bélteczki János hangsúlyozta: az akció a betegellátást nem fogja érinteni, a résztvevők a munkaközi szünetükben fogják jelezni, ez az utolsó figyelmeztetés a kormánynak. Ha nem teljesülnek elvárásaik, akkor ennél lényegesen komolyabb akciókat is tarthatnak - tette hozzá -, utalva a több országban elindított felmondási akciókra, sztrájkokra.

„Mind a négy országban meghatározott koreográfia alapján zajlanak majd az események. Lesznek nagyobb tömegeket megmozgató performanszok, háziorvosokat, betegeket, hozzátartozókat is érintő megmozdulások, illetve rövidebb, 'csendesebb' akciók, például plakátok kifeszítésével" - ismertette a részleteket lapunk érdeklődésére Bélteczki János.


Magyarországon a novemberi akcióban nemcsak kórházi orvosok, hanem az alapellátásban dolgozók is részt vesznek. A megmozduláshoz a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségén kívül az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a kórházi szakdolgozókat tömörítő érdekvédelmi szervezetek is csatlakoztak. A Magyar Rezidens Szövetséggel jelenleg egyeztetnek.

Bélteczki János szerint a Csehországban és Lengyelországban - a kórházak privatizációja miatt - kialakult súlyos helyzetre hamarosan a magyarországi orvosoknak is fel kell készülniük. Az intézmények adósságokkal küzdenek, a dolgozók bére - a bérfejlesztés ellenére is - megalázóan alacsony, az amortizálódó technika pótlása nehézkes, magas a migráció aránya, és folyamatosan nő az agresszió a gyógyítókkal szemben; ezek mind súlyosan veszélyeztetik a betegellátó rendszert - magyarázta.

Robbanásközeli állapot

„A szolgáltatás színvonala, annak elérhetősége rendkívül hullámzóvá vált. Napi szinten hallani segélykiáltásokat, a kórházakban nincsenek beszerzések, a meghibásodott műszereket nem tudják pótolni, a helyzet már pattanásig feszült. Ráadásul a rendszerben felgyülemlő feszültségek miatt romlott a gyógyítókkal szembeni bizalom is. A döntéshozók nem szembesítik a társadalmat azzal, hogy a jelenlegi egészségügyi költségvetésből a korábban megszokott színvonalú ellátás nem tartható már fent. A fogyasztói elvárásaiban csalódott beteg az egyébként is túlterhelt, fásult, fáradt és elgyötört személyzeten tölti ki dühét" - tette hozzá az elnök, aki bár nem híve a tiltakozásoknak, mégis úgy véli, mostanra elkerülhetetlenné vált a nyomásgyakorlás.

„A petíciónkat Beneda Attila, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke hétfőn átvette, és ígéretet tett arra, hogy legkésőbb a jövő év elején folytatódnak az egyeztetések a további bérfejlesztésekről. Reméljük, hogy így lesz, és megértik, hogy nem lehet mindent a dolgozók feje felett, az ő megkérdezésük nélkül eldönteni. A feszültség villámgyorsan robbanáshoz vezethet, ez pedig senkinek sem lehet érdeke"- mondta.

Bezárnák az iskolákat

A pedagógusok között is sztrájkhangulat van. A kormány riasztó magatartása miatt a tanárok rendkívül elkeseredettek és becsapva érzik magukat - mondta az FN24-nek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László rámutatott: a pedagógusok 2013. szeptember 1-jei béremelése elmarad, miközben a kormányzat a köznevelési törvény megemelt munkaterhekről szóló paragrafusát nem vonta vissza, tehát a tanárok órabére csökken.


Pedagógusnapi pedagógustüntetés 2011-ben - Fotó: MTI / Kovács Attila

„Lehet mondani, hogy nincs pénz, de ez egyszerűen nem igaz. A kormány pont azokat az embereket nem becsüli és fizeti meg, akik az alkalmazottai. Különböző presztízsberuházásokra van pénz, de a pedagógusok béremelésére nincs. Az értelmiségi átlagfizetésnél 70 ezer forinttal kevesebb a pedagógusok átlagosan bruttó 150 ezer forintos fizetése, miközben a legutóbbi PISA-felmérések szerint a diákok jobban teljesítettek a korábbinál, ami a pedagógusok érdeme. Ráadásul az iskolák államosításával erőltetetten hoznak létre egy új rendszert, ami pénzkidobás. Az egész egy zűrzavaros helyzet, amit mindenfajta egyeztetés nélkül hajtottak végre" - mondta Mendrey, aki szerint reális a veszélye, hogy kollégái - az orvosokhoz hasonlóan - nem látván más kiutat, sztrájkba kezdenek. Még a törvényi tiltás sem gátolná őket.

„Borzasztó elkeseredettek, és azt már most jelezték, hogy csak abban az esetben hajlandóak sztrájkolni, ha arra az időre az iskolákat is bezárjuk, és teljesen szünetel a tanítás. Így akarják elérni, hogy a döntéshozók észrevegyék, nem érdemes packázni a pedagógusokkal. Hiszen, akik ezt a kaotikus állapotot megsínylik, legfőképp a gyerekek, a szülők és rajtuk keresztül tulajdonképpen az egész ország" - tette hozzá.

Hiányosak Hoffmann ismeretei

Korábban Hoffmann Rózsa azt mondta: nem tapasztalt sztrájkhangulatot az iskolákban, de riadalmat igen, éspedig a pedagógus-szakszervezetek "hamis állításai" miatt. Mendrey szerint „Hoffmann Rózsa nem hajlandó szembenézni a tényekkel".

„A legriasztóbb, hogy nem hajlandó tudomásul venni a helyzetet. Az ismeretei ezek szerint elég hiányosak vagy legalábbis egyoldalúak. A másik aggasztó dolog, hogy még csak tárgyalási szándékot, együttműködési készséget sem látunk az államtitkárság részéről. A kormányfőnek elvileg szerdáig kell válaszolnia a sztrájkbizottság hivatalos levelére. Amennyiben ez nem történik meg, és nem találunk más lehetőséget, sztrájkot kell alkalmaznunk" - közölte a PDSZ elnöke, aki hisz abban, hogy mivel „Magyarországon jogállam van, és a törvény előírja, Orbán Viktor válaszolni fog a megkeresésre, és kijelöli a tárgyalópartnereket". „Örülnének, ha értelmes tárgyalás kezdődhetne a megegyezésről" - tette hozzá.

A négy pedagógus-szakszervezet által alakított sztrájkbizottság hivatalos levelében azt követelték a kormányfőtől, hogy a közszféra bértáblájában 20 százalékos emelést hajtsanak végre január 1-jével, halasszák el az iskolák államosítását és függesszék fel a pedagógus-életpályamodell bevezetését. A kezdeményezéshez a Szülői Hálózat is csatlakozott. Azt kérik a kormánytól, hogy a pedagógusoknak teremtsen megfelelő munkafeltételeket. Azt szeretnék, hogy a kormány a gyerekekre költse azt a pénzt, amit az átalakításra fordít.

Mindenki ingyen utazhat

A napokban a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) működő szakszervezetek is mozgolódni kezdtek, és sztrájkbizottságot alakítottak. Gelencsér László, a Közösségi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a sztrájkbizottság létrehozásának oka, hogy kollektív munkaügyi vitát kezdeményezzenek a BKK Zrt. vezetőjénél egy teljes értékű Kollektív Szerződés (KSZ) megkötése érdekében.

„Annak ellenére, hogy közös szándékkal a BKK Zrt. KSZ létrehozására, megalkotására 2012. november 1-jét tűztük ki, az elmúlt két hétben ezzel kapcsolatosan a felek között semmilyen párbeszédre nem került sor. November elsejétől viszont hatályát veszti az átmeneti foglalkoztatási megállapodás, és a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatás lép életbe, ami sem a BKK-nak, sem a munkavállalóknak nem kedvező" - magyarázta az elnök.

Gelencsér hangsúlyozta: a sztrájk nem cél, de akár arra is sor kerülhet, legkorábban november második felében. Hozzátette: ebben mintegy 1100 ember venne részt, és a tömegközlekedőkre alapvetően pozitívan hatna, hiszen a munkabeszüntetés főként pénztárosokat, ellenőröket érintene.

A sztrájkbizottságnak egyelőre meg kell várnia a munkáltató reagálását a bejelentésre, ezt követően munkaügyi vita kezdődik, egy esetleges sztrájknál pedig - a BKV-tól eltérően - nem kell megállapodni a még elégséges szolgáltatásról, mert a BKK nem közszolgáltató cég - fejtette ki Jáger István alelnök.