GKI: jövőre sem nő a gazdaság, tovább szűkül a foglalkoztatottság

A most közölt elemzésében a GKI úgy ítéli meg, hogy a kormányzat által bejelentett 2013-as költségvetési kiigazítás szerkezete - ennek keretében az adóemelések, s különösen a bankadó megígért megfelezésének elhalasztása - nagymértékben rontja az üzleti környezetet. A jogbiztonság további megroppanása, a belföldi kereslet szűkülése, a hitelezés várható újabb, immár a folyó gazdálkodást is veszélyeztető visszaesése paradox módon több kárt okoz, mint amennyi előny egyes munkavállalói csoportok foglalkoztatásának olcsóbbá válásától remélhető.

Így a foglalkoztatás továbbra is csak statisztikailag - mindenekelőtt a közmunka további bővítése révén - bővül, a versenyszférában tovább szűkül. A belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye visszaesik. Azt, hogy a stagnálásnál kissé kedvezőbb vagy rosszabb lesz a gazdaság teljesítménye azt az agrárszektoron keresztül lényegében az időjárás határozza meg.

A bruttó és nettó keresetek - mivel a szuperbruttó kivezetése, illetve a járulékplafon megszüntetése nagyjából kioltja egymást-, egyaránt 4 százalék körül emelkedhetnek. Az infláció a közműadó bevezetése miatt éves átlagban 5,5 százalékra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az idei 5,9 százalékhoz képest alig lesz csökkenés, sőt valójában a gyorsulás sem zárható ki. A reálkeresetek és jövedelmek 1,5 százalékkal, a fogyasztás egy százalékkal csökken. A befektetői bizalom hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a beruházások visszaesése folytatódik, megközelítően két százalékos lesz.

A kormány láthatóan mindent a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésnek, a 3 százalék alatti jövő évi deficitnek rendel alá, de az ennek érdekében hozott intézkedések akadályozzák a növekedést, fenntarthatatlanok és nem segítik elő a gazdaság szerkezeti átalakulását. Emiatt könnyen lehet, hogy az eljárás megszüntetéséről egyelőre nem születik döntés. Bár fennmarad a kohéziós alapokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye, de a két már bejelentett, s a kilátásba helyezett harmadik megszorító csomag révén Magyarország feltehetőleg hozzá fog jutni a 2013-as EU-forrásokhoz.

Az IMF/EU-megállapodáshoz azonban nem kerül közelebb az ország, mivel a kormány kitart eddigi kudarcos, a recessziót elmélyítő gazdaságpolitikája mellett, amelynek megváltoztatása a megállapodás előfeltétele lenne.

A GKI kutatói úgy látják, hogy a magyar államadósság jelenleg viszonylag kedvező - de egy IMF/EU-megállapodás által lehetővé tettnél sokkal költségesebb - finanszírozhatósága (a CDS-felár 300 körülire csökkenése, 280 körüli forint/euró árfolyam, az állampapír-piaci hozamok csökkenése) valószínűleg átmeneti. Ez ugyanis nagyrészt a nagy jegybankok likviditásbővítő lépéseinek és az IMF/EU-megállapodás részbeni piaci beárazásának következménye. A külső feltételek romlása, az IMF/EU-megállapodással kapcsolatos illúziók eloszlása könnyen pénzpiaci feszültségeket okozhat.