Gyenesei: Az önkormányzatok halála lehet az új beruházás

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az önkormányzati szektorban jelenleg nem könnyű az élet - kezdte az "Önkormányzatok és régiók" című előadását Gyenesei István önkormányzati miniszter az E-Magyarország 2008 konferencián. Elmondása szerint másfél hónapja még ő volt a legboldogabb tárcavezető, hiszen a költségvetés akkori számai szerint 8,7 százalékkal nőtt volna az önkormányzatok állami támogatása. Az azóta eltelt időszak azonban átszabta a számításokat, így a legújabb költségvetés csak 1,9 százalékos emeléssel számol. Márpedig ez az összeg - ami valamivel több, mint ezermilliárd forint - csak a működési költségek valamivel kevesebb, mint 40 százalékára elegendő, a többi pénzt saját erőből kell előteremteniük az önkormányzatoknak - szemléltette a helyzetet a tárcavezető.

Az önkormányzatok jelenleg mintegy 488 milliárd forintos hitellel rendelkeznek, amihez 560 milliárdos betétállomány is kapcsolódik. Ez akár örömteli is lehetne, hiszen az egyenleg majd 70 milliárdos többletet mutat, ám nem szabad elfelejteni, hogy általában nem azoknak van hitelállománya, akik megtakarításokkal rendelkeznek - hívta fel a figyelmet Gyenesei István.

Határozott nem a kevesebb önkormányzatra

Napjaink állandóan azt hallani, hogy túl sok a helyhatóság, ami jelentős többletköltséggel jár az államnak, így fel kell tenni a kérdést, hogy szükség van-e ezek számának csökkentésére - mondta az önkormányzati miniszter. Szerinte ezzel nem oldanánk meg semmit, maximum elvennénk a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmányát, az autonómiát. "Költséget nem spórolnánk, sőt. A megszűnő képviselői helyeket a nagyobb településeken delegálnák, ami plusz kiadással járna, hiszen minél nagyobb a település, annál nagyobb a képviselői fizetés." - hangsúlyozta Gyenesei István.

Ennek megfelelően nem a helyhatóságokét, hanem a hivatalok számát csökkentené a tárcavezető. "Nem a demokrácia, hanem a bürokrácia csökkentésére van szükség" - emelte ki, hozzátéve, hogy 102 darab olyan körjegyzőség van az országban, ahol az összlakosság nem éri el az ezer főt és 127 olyan települési jegyzőség, ahol ugyancsak ezer fő alatt van a lélekszám. Ebben a kérdésben már sikerült előrelépni, hiszen az Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) megállapodott abban, hogy a jövőben nemcsak a szomszédos települések, hanem az egymástól távolabb, akár száz kilométerre, vagy megyehatáron túli települések is létrehozhatnak körjegyzőségeket. Ezzel a lépéssel talán sikerül elérni, hogy amíg jelenleg csak két-három önkormányzat alakít körjegyzőséget, addig a jövőben akár többen is megtehetik ezt, ami a bürokrácia jelentős csökkenését is hordozhatja magában.

Jelenleg mintegy 26 ezer képviselő van az országban, ennek húsz százalékáról le kellene mondani - emelte ki a tárcavezető. Ezt a csökkenést azonban nem úgy képzeli, hogy mindenhonnan ennyit, hiszen a kistelepülések három fős létszámát nem lehet tovább csökkenteni, inkább a nagyobb településeken kellene nagyobb, 40-50 százalékos csökkenést elérni. Példaként említette Budapestet, ahol jelenleg több mint 600 képviselő dolgozik, míg a tízmilliós New Yorkban 56 képviselő látja el ugyanazt a feladatot.

A KÖEF-fel kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy bár erre a fórumra szükség van, jobb lenne ha hatékonyabban tudna működni. "Minden kérdésben hét önkormányzati szövetségnek és számos minisztériumnak kell teljes mértékben megegyezni, hiszen, ha csak egy is megvétózza az aktuális javaslatot, akkor megakad az ügyintézés."

Régiók vagy megyék?

Abban továbbra sincs konszenzus, hogy melyik területi egységet támogatja a kormányzat, abban viszont igen, hogy egy erős önkormányzati középszintre szükség van - mondta Gyenesei István. Szerinte ennek a szerepnek formálisan a megyék felelnek meg, ám ezek nem erősek, míg a régiók erősek, de nem önkormányzatiak.

Az utóbbi időben szinte "megszűntek a megyék", hiszen a területfejlesztési feladatokat a régiók vették át, amelyek decentralizált hatáskörrel és forrással rendelkeznek. Az eredeti elképzelés szerint a régiókat "alulról" töltenék meg, tehát helyi emberekkel, ám erre nem volt meg a parlamenti támogatás, így Gyenesei szerint "nyilvánvaló, hogy nincs szükség erre a megoldásra".

Ne a fenntarthatóság kárára fejlődjünk

Az önkormányzati közeget jelenleg a fejlesztési bumm és a működési kopp jellemzi - közölte a tárcavezető. Elmondása szerint akik rendelkeznek saját erővel, azok - az uniós pénzeknek köszönhetően - szinte korlátlan fejlesztési lehetőséggel rendelkeznek. Más a helyzet azokkal a helyhatóságokkal, akiknek a működés is gondot okoz. Erről jelentős részben az állam is tehet, amely az elmúlt 18 évben számtalan kötelező feladatot határozott meg, ám ehhez szinte semmilyen forrást nem társított. Szinte az egyetlen üdítő kivételt az Út a munkához program jelentette, amelyhez összességében 7,5 milliárdos támogatás társult.

A másik probléma, hogy a kistelepülési vezetőknek nagyon csábító lehetőség a fejlesztés, hiszen ezt tudják felmutatni, gyakran ezen áll, vagy bukik a megítélésük - hangsúlyozta Gyenesei István. Ennek megfelelően szinte mindent megtesznek annak érdekében, hogy új beruházásokat tudjanak elindítani, ám abba nem gondolnak bele, hogy amit bevon forrást, azt a működésből veszi el. Ugyancsak gond, hogy ezek a beruházások ritkán takarítanak meg költséget, inkább növeli a kiadásokat, így elmondható, hogy a helyhatóságok a hangzatos fejlesztésekkel tulajdonképpen saját maguk alatt vágják a fát.

Röpködő milliárdok

Csak az idén mintegy ezer település kért működésképtelenség miatt állami támogatást - hangoztatta Gyenesei István. Az eredetileg erre a célra félretett 1,4 milliárdból már 6,5-t használt fel a kormányzat, így jól látni, hogy már többször emelték az összeget. Sajnálatos módon ez sem a végleges szám, hiszen nemrég 800 millió forint értékben újabb 600 igény érkezett, így a tárcavezető reményei szerint a következő hónapban újabb legalább 1-1,5 milliárd forintot tudnak erre a célra elkülöníteni.

Jövőre pedig még rosszabb lesz a helyzet, amit nem könnyít az sem, hogy befagyasztották a köztisztségviselők fizetését és megvonták tőlük a 13. havi fizetésüket - emelte ki a tárcavezető. Az erre a célra szánt mintegy 145 milliárd forintot tartalékképzésre fordítják. "Ezt el kell fogadni, a helyzet egyetlen pozitívuma az lehet, hogy a krízis ráébreszti a politikát arra, hogy az önkormányzati reformra szükség van" - zárta mondandóját az önkormányzati miniszter.