Gyerekcipőben jár a magyar felnőttképzés

Az Európai Bizottság által rendezett konferencián egy új akcióterv elfogadását készítették elő. A soros elnök Magyarország első alkalommal adott otthont nagyobb horderejű felnőttképzési rendezvénynek - olvasható az Edupress hírlevelében.

A konferencián harmincnál is több országból mintegy 250 európai, a felnőttképzés területéről érkezett vezető tisztségviselő, szakértő és jelentős európai szervezet vett részt. A rendezvényen hangsúlyozták: a felnőttképzés az EU oktatáspolitikájában játszott szerepét, ami alapvetően befolyásolhatja Európa versenyképességét és a foglalkoztatás helyzetét. A szektor legnagyobb kihívásaként a munkaképes polgárok mind teljesebb foglalkoztatását emlegették, különös tekintettel a leghátrányosabb csoportokra.

A rendezvényen elmondták, az utóbbi tíz év tapasztalatai az élethosszig tartó tanulásra nézve összeurópai szinten bíztatóak ugyan, mégis 50 millióval nőtt a nem tanuló felnőttek száma. Az évtizedes európai erőfeszítések részét képezte a Budapesten is tárgyalt "Soha sem késő tanulni" elnevezésű hároméves akcióterv is, amely decemberben ért véget. Ez volt az első olyan közös uniós politika, amely egységes célokat fektetett le a felnőttképzésben. Ezzel együtt az az új csomag is asztalra került, amely 2014-től válik esedékessé az Oktatás és képzés 2020 keretprogram berkein belül.

A konferencián részt vevő Zsuffa Ákos, az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének (AFIOE) elnöke szerint a konzultációs sorozat kiváló alkalom volt arra, hogy itthon is megindítson egy intenzívebb párbeszédet az egyre fontosabb témában. "Ma már nem az van, hogy valaki tanult egy szakmát és 20 évig abban dolgozik, hanem élete során akár hatszor-hétszer munkahelyet, munkakört vált" - hívta fel a figyelmet a megváltozott körülményekre Zsuffa.

Az eseményen elhangzottak szerint nagyon fontos és szoros kapcsolat van a munkaerőpiac, a munkahely-teremtés és a képzések között. Magyarország e tekintetben még gyerekcipőben jár, és sokkal több kutatásra lenne szükség a témában a valós helyzet felméréséhez. A magyarok lemaradását jól jellemzi, hogy utolsó előtti helyen szerepelnek a felnőttképzés szintjét értékelő uniós táblázaton.

Az előadások egyik kulcstémája volt a cégek mind nagyobb mértékű bevonása is, amely a munkanélküliség csökkentésének záloga lehet, ehhez azonban új típusú kommunikációra lenne szükség. Ugyanígy a felnőttképzésben potenciálisan részt vevőket is új utakon kellene megszólítani, aminek kapcsán elhangzott: "akár a kocsmába is" be kellene menni a szabad munkaerőért.

Több nyugati országban, például a Benelux államokban, Ausztriában és Angliában már jól megoldott a felnőttképzésben részt vevők nyomon követése egy úgynevezett voucher (számla) rendszer segítségével. A kvázi felnőttképzési számla lényege, hogy az arra feltöltött pénzt később különböző képzésekre lehet felhasználni úgy, hogy közben a kártyával például az állampolgárság, vagy az elvégzett képzések típusa is számon tartható. Magyarországon még nem alkalmazzák ezt a módszert, de léteznek erre vonatkozó tervek.

A konferencián szó volt arról is, hogy a különböző szintű oktatási rendszereket összhangba kellene hozni, így többek között a vidéki főiskolákat is be kellene kapcsolni a felnőttképzésbe. Zsuffa Ákos elmondta, a felnőttképzés és a felsőoktatás együttműködése elengedhetetlen a jövőben.
Ugyancsak az elkövetkezendő évek egyik fontos feladata lesz a humánfejlesztés, mint a munkahelyteremtés egyik motorja. "Sokszor azért kell elsajátítani bizonyos alapvető kompetenciákat, hogy egyáltalán tudomást szerezzünk bizonyos lehetőségekről a munkaerőpiacon. A digitális írástudás, vagy a nyelvi kompetenciák frissítése - amire egyébként lesznek uniós programok - azért fontosak, hogy tudjuk, hogy példéul hogyan kell hatékonyan keresni az interneten" - mutatott rá Zsuffa Ákos az alapkészségek fejlesztésének fontosságára.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Magyarország foglalkoztatási rátája alacsonyabb, mint az EU-s átlag, rajtunk kívül csak Spanyolország és Málta teljesített 50 százalék alatt. Az itthon dolgozó 3,7 millió fős aktív munkaerő 1 millióval kevesebb, mint pl. a hasonló lélekszámú Csehországé. Az egész életen át tartó tanulásban részt vevők aránya Magyarországon az egyik legrosszabb az EU-ban, 2000-2008 között 0,2 százalékos volt ez az arány, amivel hazánk csak az Egyesült Királyságot előzi meg. A legjobb mutatóval Dánia rendelkezik, ott 10 százalék volt ugyanez az arány.