Ha nem emelik a béreket, nem lesz elég buszsofőr

A zalai közlekedési szakszervezetek a sajtóanyagban aláhúzzák, hogy a magasabb keresetfejlesztést elsősorban az indokolja, hogy kritikussá vált a gépkocsivezetői hiány és a karbantartók körében is elkezdődött az elvándorlás. Van megye, ahol olyan drámai a helyzet, hogy a szolgáltatás működőképessége már csak más megyéből átcsoportosított autóbusz-gépkocsivezetők foglalkoztatásával tartható fenn.

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) és a Zala Volán Személyközlekedési Szakszervezete (ZVSZSZ) továbbá még azzal támasztja alá a bérigény nagyságát, hogy több százalékkal alacsonyabbak a Volános keresetek a nemzetgazdasági átlagnál és a társ közlekedési alrendszerekéhez (MÁV, BKV) képest is jóval mérsékeltebbek a Volános jövedelmek.

A munkaerő helyzetét súlyosbítja, hogy az autóbusz-gépkocsivezetők mintegy 15 százaléka öt éven belül nyugdíjba vonul, az utánpótlás pedig egyelőre megoldatlan és bizonytalan.

A zalai érdekvédők kiemelik a közlekedési társaságok társadalompolitikai szerepét, ami a vidék-Magyarország közlekedési feltételeinek küldetésszerű biztosításában testesül meg.

Hangsúlyozzák: amennyiben nem történnek kereseti és munkaerő-piaci téren érdemi döntések, olyan mértékű munkaerő-mozgás várható, amely nem csak a versenyképesség és nem csak a szolgáltatási színvonal erőteljes visszaesését hordozza magában, hanem a működőképességet is veszélyezteti.

Elutasítják a kiszervezést is az érdekvédők

Mindemellett a szakszervezetek egyértelműen elutasítják az egyes szervezeti egységek vállalkozásba adásának szándékát. Az értesülések szerint egy állami szolgáltató cég végezné a Közlekedési Központok számviteli, pénzügyi, könyvelési műveleteit, az emberierőforrás-gazdálkodás körébe tartozó területek munkafolyamatait. Ezt a szándékot a szakmaspecifikus bérszámfejtés, munkaügyi műveletek miatt ésszerűtlennek tartják és elvetik.

Ugyancsak elutasítják, hogy a piacnyitás előkészítésével párhuzamosan egyes járatok alvállalkozásba adásának szándéka is jelen van a döntéshozók elképzelései között. Ezek a szándékok határozottan ellentmondanak a kormányzati törekvéseknek, miszerint egy színvonalasabb, minőségibb közösségi közlekedés álljon az utazóközönség szolgálatában!

Az utóbbiban érdekeltek és partnerek a szakszervezetek is.
Az érdekvédők rámutatnak azon veszélyforrásra, amely szerint a piacliberalizáció következtében annyira sokszereplőssé alakulna a közlekedési piac, hogy a közlekedés összehangolása, irányítása rendkívül bonyolulttá válna. Kiváltképpen fenyegetne ez a veszély, ha a szolgáltatók többsége külföldi vállalkozó lenne.

Könnyen a máltai helyzet állna elő, ahol is négy éve liberalizálták a közlekedést, több szereplő szolgáltat, és már-már szinte lehetetlenné vált a menetrendek összehangolása, az egész tömegközlekedés koordinálása. Amennyiben a kiszervezések és az alvállalkozásba adás szándéka folytatódik a szakszervezetek első fázisban a szolgáltatási színvonal érdekében is alágazati szintű aláírásgyűjtő akcióba kezdenek - emelik ki közleményükben.