Hamarosan tárgyalhatja az Alkotmánybíróság a katatörvényt

Az első indítvány augusztus 2-án érkezett meg az Alkotmánybíróságra a kata törvény módosítása kapcsán. A panaszt egy egyéni ügyvéd fogalmazta meg, aki nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához. Azzal együtt, hogy az alkotmánybírák még egy hétig, augusztus 26-ig ítélkezési szünetet tartanak, az indítványt a héten, augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra - írja az Index.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a testület záros határidőn belül napirendjére tűzi az új szabályozás alkotmányossági vizsgálatát.

Az indítványozó szerint az Alaptörvéntt sérti, hogy az új katatörvény elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, és a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az érintettek számára, mivel az adóév közepén hatályba lépő módosítások kapcsán indokolatlanul rövid idő áll rendelkezésükre egy másik adónemre való áttérést előkészíteni.

A panaszos úgy véli, hogy a szabályozás súlyosan sérti az érintett vállalkozások alapjogát, az emberi méltósághoz való jogot is. Azzal pedig , hogy a törvény elzárja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alól kivett, ám adózási szempontból a „rendes” egyéni vállalkozóktól semmilyen tekintetben nem különböző vállalkozásokat (köztük az egyéni ügyvédeket) a kata választása alól, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik.

Azért is hátrányos szerinte a megkülönböztetés, mert nem áll rendelkezésre az érintett vállalkozások számára semmilyen más olyan adózási nem, amely ne lenne lényegesen hátrányosabb, mint a kata. Álláspontja szerint az érintettekre háruló súlyos adóemelés sérti az Alaptörvény a III. cikk (1) bekezdését (a megalázó bánásmód tilalmát), valamint a XXX. cikk (1) bekezdését, amely kimondja, hogy teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.

Az a tény, hogy az adóhatóság elmulasztotta fokozott ellenőrzések útján kiszűrni a "bújtatott" munkaviszonyban eljárókat, nem alapozza meg, hogy aránytalanul sújtsa azokat is, akik esetében ez a körülmény fel sem merülhet – hangsúlyozza alkotmányjogi panaszában az indítványozó ügyvéd.

Hogy mennyivel kell többet fizetnie a katából kiesőknek, arról ebben a modellszámításunkban írtunk, a katatörvény elleni tilatakozásokról, az egyes szakmákban előállt nehézségekről pedig ebben, ebben és ebben a cikkünkben.

Fotó: unsplash.com