Hogyan alakul át az igazságszolgáltatás? - ma eldől

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló előterjesztés koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki az igazságügyi tárcával közösen, és az utóbbi nyújtotta be a parlamentnek.

Eszerint elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és a járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat - amelyet a bírósági szervezetrendszerről szólóval együtt tárgyal ma a Ház - újdonsága, hogy a bírókat háromévenként egy évre hozzájárulásuk nélkül másik szolgálati helyre lehetne kirendelni.

Az ügyészségi törvény szintén ma a parlament elé kerülő tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett, a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően, kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.

Változtatna a javaslat a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokon is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.