Holnaptól csökken a nettó fizetésünk

Az államháztartási egyensúly helyreállításában a munkavállalóknak is ki kell venniük a részüket: szeptember 1-jétől a munkabérből levont egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke emelkedik 2, a munkavállalói járulék 0,5 százalékponttal, január 1-jétől pedig még 1 százalékponttal megemelik az egészségbiztosítási járulékot. Eddig sem adóztunk keveset a fizetésünk után, az összesen harminc országot vizsgáló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb kimutatása szerint a munkáltatókat és munkavállalókat terhelő bérterhek az OECD-országokban átlagosan a munkaerőköltség 37,3 százalékát teszik ki, míg Magyarországon ez az arány 50,5 százalék volt 2005-ben. Kicsit közelebb vagyunk azonban az európai országok átlagához: az európai OECD-országokban a munkaerőköltségre vetített bérterhek átlagosan 42,5 százalékot tettek ki, de a mostani járulékemelésekkel megint távolabb kerülünk az európai szinttől.

Szeptember 1.: csökken a nettó fizetés

A munkavállalók által fizetendő egyéni egészségbiztosítási járulék 2006. szeptember 1-jétől a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra emelkedik, valamint a nyugdíjas foglalkoztatott is köteles lesz egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni, amelynek mértéke 4 százalék. További, a munkavállalókat érintő változás, hogy 2006. szeptember 1-jétől a munkavállalói járulék mértéke a jelenlegi 1 százalékról 1,5 százalékra nő. Az emeléseknek megfelelően csökken a magyar munkavállalók nettó fizetése is e hónaptól.

Bár a munkaadók által fizetendő adók és járulékok közvetlenül nem hatnak a nettó fizetésre, mégis közvetetten befolyásolják a béreket, hiszen például egy bértárgyalásnál a vezetők figyelembe veszik a munkaadó által fizetendő adót is. Ezen a téren ugyan nem következik emelés, de a kormány korábbi ígéreteivel ellentétben a tételes egészségügyi hozzájárulás nem szűnik meg novembertől, azt továbbra is fizetni kell az alkalmazottak után, mértéke 1950 forint marad.

Január 1.: az szja kicsit segít

2007. január 1-jétől az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke tovább emelkedik, 6-ról 7 százalékra. A nettó fizetés csökkenését némileg ellensúlyozzák majd a személyi jövedelemadó januártól változó szabályai: az szja-kulcsok mértéke 2007-ben is 18 és 36 százalékos lesz, de az alsó szja-kulcs 1,7 millió forintos éves jövedelemhatárig – szemben a 2006-os 1,55 millió forinttal – lesz érvényes.

2007. január elsejétől bevezetik az úgynevezett különadót is, amelyet a magasabb jövedelműeknek kell majd fizetniük. A 4 százalékos különadót az összevont jövedelemnek a járulékfizetés felső határát meghaladó része után kell fizetni. Az összevonandó jövedelem a munkaviszonyból, az önálló tevékenységből (kivéve az egyéni vállalkozói tevékenységet), és az egyéb jövedelem címen szerzett jövedelem együttes összege, függetlenül attól, hogy külföldről, vagy belföldről származik. Az összevonandó jövedelem részét képezi az adóterhet nem viselő járandóság is – például a nyugdíj -, valamint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem is. A különadóra előleget is kell fizetni, amelyet – ha a feltételei fennállnak – a kifizetőnek kell levonnia.

A munkaadói terhek a kormány ígérete ellenére sem csökkennek 2007-től: a társadalombiztosítási járulék a 3 százalékpontos csökkentés helyett változatlan marad.





Bérterhek az OECD-országokban


OECD: átlag felett

Magyarország a munkabér megadóztatásában eddig sem maradt el a többi állam mögött, sőt az OECD legfrissebb, 2005-ös kimutatása szerint inkább az átlag feletti adóztatás jellemző Magyarországra. Ha nem is kiugróan magasak a magyar bérterhek, alacsonynak semmiképp sem mondhatóak. Az átlagfizetéssel rendelkező, egyedülálló, gyermektelenek bérét nézve – a munkaadó és a munkavállaló által fizetendő adókat és járulékokat együttesen vizsgálva –Magyarországon a munkaerőköltség 50,5 százaléka ment az államkasszába 2005-ben. Ez az arány például Belgiumban jóval magasabb (55,4 százalék) volt, de a németeknek is többet (51,8) kellett adózniuk. Nagyjából egy mezőnyben helyezkedtünk el Franciaországgal, Ausztriával és Svédországgal. Kicsit elmarad mögöttünk a 41-44 százalékos adó- és járulékaránnyal Csehország, Dánia, Lengyelország, Olaszország és Finnország.

A megszorító csomag részeként a 3,5 százalékponttal megemelt járulékterhekkel és a 4 százalékos, új adónem bevezetésével még hátrébb kúszhatunk az OECD bérterheket összesítő listáján.