Hová tűnt 300 ezer adózó?

Húsz évvel ezelőtt 4 719 264-en tartoztak a személyi jövedelemadó hatálya alá Magyarországon, míg 2008-ban már csak 4 420 733-an - derül ki egy decemberben elkészült, több mint 32 millió adatot tartalmazó összeállításból. Az Index annak járt utána, mi magyarázza a csaknem háromszázezres különbséget.

A hírportál cikke szerint az egészen pontosan 298 531 fős különbséget csak részben magyarázza a népességfogyás. Az 1990-as 10 527 012 lakosnál a 2008 végén regisztrált 10 082 829 fő 4,2 százalékkal volt kevesebb, miközben az szja-t fizetők száma 6,3 százalékkal csökkent az Erőforrástérkép elnevezésű adatbázis szerint.

Az adózók számának csökkenése több okra vezethető vissza, többek között olyan demográfiai tényezők, mint a társadalom öregedése, a fiatal korosztályokban a felsőoktatásban tovább tanulók arányának növekedése is belejátszhat. Ugyanakkor az adatbázisból kiderül: a foglalkoztatás csökkenése az egyik legfontosabb ok lehet.

A foglalkoztatási mutatókban nem változott jelentősen a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő kistérségek viszonya. A foglalkoztatási mutatókban látszólag ugyan még csökkent is a különbség, ezek azonban valójában az ország egésze foglalkoztatási helyzetének romlását mutatják.

A munkanélküliségi arány 2008-ban 2,1 és 26,45 százalék között változott; előbbit a sopron-fertődi, utóbbit az abaúj-hegyközi kistérségben mérték, a legrosszabb munkanélküliség ráta így nagyjából tizenkét és félszerese a legjobbnak. Ez az arány alig volt alacsonyabb 1991-ben: a szintén sopron-fertődi 1,67 százaléknak tizenegy és félszerese volt a tokaji 19,04 százalék.

A foglalkoztatásról csak 1990-ből és 2001-ből származó adatok vannak. Ezek szerint húsz éve a fővárosban 83,7 százalékos, de további tíz kistérségben is több mint nyolcvan százalékos volt a foglalkoztatottság, és csak két - a fonyódi és a hajdúhadházi -kistérségben maradt 50 százalék alatt. Tizenegy évvel később viszont már csak nyolc kistérségben volt 70 százalék fölötti a foglalkoztatás - a csúcsot 72,55 százalékkal Szombathely térsége produkálta -, tizenegy térségben viszont a 40 százalékot sem érte el.

Az országos átlag így 75,5 százalékról 60,29 százalékra csökkent. Majd azóta tovább romlott ez a mutató: a KSH adatai szerint a 15-64 éves népesség foglalkoztatási szintje 2009 elején már 55 százalék körül volt, és a legutóbbi, idén novemberben közzétett adatsor szerint is csak 56 százalékos.

Az adófizetők száma legnagyobb mértékben Budapesten csökkent: az 1990-es 936 674-gyel szemben tavalyelőtt már csak 761 152 fővárosi fizetett személyi jövedelemadót. Jelenleg még a miskolci és debreceni kistérségben van 90 ezernél több adózó, húsz éve a debreceniben kevesebb volt, a szegediben és a pécsiben viszont több. Az 1990-es huszonkettővel szemben már csak huszonegy kistérségben van negyvenezernél több adózó, a szekszárdi, az egri és a dunaújvárosi kikerült, a gödöllői és az érdi viszont bekerült ebbe a csoportba.

Kilenc olyan kistérség van, ahol húsz éve nem volt még hatezer adózó sem, két éve már tizenhét ilyen volt; mindkét listán Őriszentpéter a sereghajtó, ahol az 1990-es 3811 adózó 3107-re csökkent - olvasható az Index cikkében.